Adatlap letöltése (doc)    pdf

Idén május 27-30-a között kerül megrendezésre az INDUSTRIA Ipari Szakkiállítás 2008 Budapesten. Az INDUSTRIA Magyarország legjelentősebb ipari szakvására, melynek helyszíne a Hungexpo közel 12000 m²-es kiállítási terülte, ahova évente körülbelül 18000 látogató érkezik a világ 40 országából. A rendezvényen szinte a teljes magyar ipar jelen van, az elektronika, gép- és beszállítóipartól az energetika, logisztika és szolgáltató szektorig. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosít üzleti kapcsolatok építésére, termékek, szolgáltatások bemutatására, üzletkötésre, imázsnövelésre, valamint a piaci jelenlét prezentálására. A vásár ideje alatt a kiállítók magas színvonalú konferenciákon és szakmai kísérőprogramokon vehetnek részt, melyeken előzetes jelentkezés alapján előadóként is szerepelhetnek.

Az INDUSTRIA kiállításon Dunaújváros is bemutatkozik, melyre szeretettel várjuk az Önök jelentkezését is, amennyiben igényt tartanak az országos és egyben nemzetközi megjelenésre. A rendezvényen egy városi standot állítunk fel, melynek legnagyobb előnye, hogy lényegesen olcsóbb a kiállításon való részvétel, mintha önállóan jelennének meg. A részvételi díj hat kiállító esetén kb. 250000 Ft/kiállító + áfa (ez tartalmazza a területbérleti díjat, a szervezési költségeket, illetve a dekoráció és prospektuskészítés költségeit). Amennyiben egyéb különleges igényük van, abban is segítséget nyújtunk.

Jelentkezési határidő: március 19.

A rendezvény szervezői és támogatói:

INNOPARK Kht.

Cím: 2400 Dunaújváros, Magyar út 106/b.

Telefon: 25/510-470, Fax: 25/510-471

E-mail: info@innopark.hu

Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara

Cím: 2400 Dunaújváros, Latinovits Z. u. 10.

Telefon / fax: (25) 411-601; 402-601; 408-551

E-mail: dkik@dkik.hu

Média Duna Invest Kft.

Cím: 2400 Dunaújváros, Vasmű út 41. fsz. 8.

Telefon/fax: 25/408-662

E-mail: mdikft@invitel.hu

A ValDeal Innovációs Zrt. 2008. február 3-án éjfélig még várja a jelentkezéseket idei projektversenyére. Szakemberei személyes konzultáció keretében nyújtanak segítséget a jelentkezési lap kitöltéséhez 2008. január 24-én és január 31-én 9-12 óra között Budaörsön, a Gyár u. 2. szám alatt a Közép-magyarországi Innovációs Központ épületében. A konzultációra a projektverseny@valdeal.com címen lehet jelentkezni.  A ValDeal Innovációs Zrt. feltalálóknak kiírt projektversenyére folyamatosan érkeznek a találmányok, ezért meghosszabbítja a benyújtási határidőt. Mint Polgárné Májer Ildikó elnök-vezérigazgató elmondta, számtalan olyan ötletet, találmányt, fejlesztést küldtek már be, amelyek kisebb-nagyobb segítséggel komoly üzleti sikereket érhetnek el a nemzetközi piacokon. A ValDeal 2007 novemberében írta ki második projektversenyét magyar szellemi alkotások piaci hasznosítására, illetve már működő innovatív kis- és középvállalkozások piacbővítésére. A versenyen Magyarország területén élő vagy működő projektgazdák: egyetemek és kutatóintézetek, kis- és közepes méretű vállalkozások, egyéni kutatók és feltalálók saját szellemi alkotásaikkal, vállalkozásaikkal vehetnek részt a projektek készültségi fokától függetlenül. A ValDeal tavaly 550 millió forint pályázati pénzt nyert a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázaton. A cég ezt az összeget arra fordítja, hogy létrehozzon és működtessen egy eddig Magyarországon példa nélküli, integrált innováció menedzsment modellt: magyar tudósokat és feltalálókat segít abban, hogy találmányaikból sikeres termék válhasson a nemzetközi piacon. Az állami támogatás mellett azonban sokszáz millió forint magántőkét is kockáztatnak. A január végéig beérkezett tervekből a ValDeal szakemberei első körben kiválasztják azokat, amelyekkel, úgy gondolják, érdemes tovább foglalkozni. A projektgazdák ezután személyes meghallgatáson ismertetik projektjüket, majd egy speciális módszertan alapján, nemzetközi szakértők bevonásával megvizsgálják a bennük rejlő piaci potenciált ?Piaci lehetőségeket kutatunk fel, tanácsokat adunk, közreműködünk mindannak az elvégzésében, ami egy találmány, ötlet hasznosításához kell. - mondta Polgárné Májer Ildikó, a cég vezetője és tulajdonosa.  A verseny nyertesei üzleti ajánlatot kapnak a ValDealtól: attól függően, hogy az adott esetben mire van szükségük a szabadalmaztatási eljárástól kezdve a stratégia alkotáson át az üzleti terv  elkészítésig, vagy akár a szükséges tőke megszerzéséig is lehetséges az együttműködés. A ValDeal idei versenyére tehát még február 3-ig lehet jelentkezni a cég honlapjáról letölthető adatlappal. http://www.valdeal.hu Info: 06-30-211-8251

Az INNOMARKET vállalkozásfejlesztési weboldal célja egy olyan innovációs virtuális piac létrehozása, amely közvetlen munkakapcsolatot alakít ki a Közép-Dunántúli Régióban az innováció keresleti és kínálati oldala között. A rendszer olyan valós igényeken alapuló szolgáltatásokat kíván nyújtani az innovációban érdekelt regionális szereplők számára, amely ösztönzi őket az együttműködésre, és elérhető közelségbe hozza számukra az innovációs megoldásokat.

Regisztráljon ingyenesen weboldalunkon: www.innomarket.hu

Egy sikeres programzáró tanácskozás és egy ereje teljében is harmatos eredményeket felmutató lobbi összetartása a folytatás reményében - két konferenciának adott otthont a napokban városunk, a DO mindkettőn villámlátogatott. Egy lehetséges innovációs program esélyeiről, valamint az M8-M4 korridor megvalósulási programjáról - illetve, mint kiderült, e program "csúszásáról" - rendeztek egy-egy konferenciát a napokban városunkban.

 
Innovációs bázis(ok)

Dunaújváros, az innováció városa - ezzel a címmel adott otthont az egyik tanácskozásnak a Dunaújvárosi Főiskola a Tudomány Hete keretében: az Innopark Kht.-vel közös kísérlet a helyi eredmények összefoglalását célozta annak apropóján, hogy befejeződött az Innopark Kht. pályázati programja. A tanácskozás bevezető előadását dr. Makó Csaba professzor, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének vezetője tartotta Paradigmaváltás és szervezeti innovációk a munkafolyamatban címmel, majd dr. Antos László ügyvezető foglalta össze a Magyar Innovációs Szövetség tevékenységeit. A dunaújvárosi helyzetkép felvázolásának első kontúrjait dr. Kadocsa László, a főiskola általános és tudományos rektorhelyettese vázolta az intézmény innovációs stratégiájáról (kiemelten egy közeljövőben befejeződő stratégiai eszközfejlesztési programról), míg a városstratégia innovációs területeit dr. Kiss Endre munkacsoport-vezető foglalta össze. A tanácskozás "ürügyét" jelentő pályázati programot és a program részeként megvalósult InnoMarket weboldalt Gere János, az Innopark Kht. vezetője mutatta be, majd a folytatásban sok szó esett az "ipari háttér" innovációs szerepéről is a tanácskozáson. A nagyfoglakoztatók közül az ISD Dunaferr Zrt. kutatás-fejlesztési szerepéről Szabados Ottó innovációs igazgató tartott beszámolót, míg Bányai Tibor HR-igazgató a Hankook Tire technológia-fejlesztési programját és innovációs törekvéseit vázolta. Egy kkv sikertörténetéről is hallhattak a vendégek: dr. Kiss Rajmund, a KVJ Művek Zrt. vezérigazgatója a cég Suzuki beszállítóvá válásának hátteréről tartott előadást.  A jelen után a (közel)jövő: a tanácskozás után Tóth Milán, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. programmenedzsere összegezte a Baross Gábor Program kínálta lehetőségeket. A tanácskozást követő tájékoztatón dr. Kadocsa László rektorhelyettes a DO kérdésére kiemelte: az innováció területén a jelenleg tapasztaltnál nagyobb összefogásra lenne szükség a térségi szereplők részéről.

Csak a szándék biztos

Sokszor felmerült az összefogás motívuma az "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanácsa konferenciáján is, amelyet a Vállalkozók Házában rendeztek (nem mellékes szempont: az előző tanácskozással párhuzamosan). Az előadók mindegyike egyetértett ugyanis abban, hogy amennyiben megvalósul a beruházás - értve ez alatt az M8-M4-korridort határtól határig -, akkor fontos kelet-nyugati főfolyosóvá válhat a főút. A bökkenő csak az, hogy a dunaújvárosi Pentele-hidat is magában foglaló, az országot átszelő létesítmény megvalósulása messzi-messzi távolba nyúlik; jelenleg még a megvalósulással kapcsolatos tervek is éppen csak kontúrosodnak. Ezzel együtt persze nem volt haszontalan hallgatni Tóth Lászlót, az egyik érintett szaktárca, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Tervezési és Fejlesztési Főosztályának vezetőjét a dunaújvárosi híd szerepéről a térség munkaerőpiaci helyzetének javításában. A tanács elnöke, dr. Kálmán András polgármester az Acél-Híd Foglalkoztatási és Térségfejlesztési Program részleteit mutatta be, továbbá az interregionális együttműködés lehetőségeiről szólt, míg az úthálózat-fejlesztés aktuális kérdései Berg Tamás, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Hálózatfejlesztési Osztályának vezetője előadásában kerültek terítékre. Fontos tapasztalatokkal szolgált a konferencia délutáni programja is: a már taglalt összefogás-motívum mellett mindenek előtt arról esett szó, hogy a tanács lobbiereje, majd természetesen főként a megvalósuló beruházás révén hogyan javulhatna az M8 által érintett kistérségek helyzete. Több előadó szerint a beruházás késlekedése gyengíti az érintett kistérségek versenyképességét - márpedig, és ez a tényező is többször visszaköszönt a konferencián, még az érintettek számára is csak a bizonytalanság biztos a tekintetben, pontosan mikorra is készül el a várva várt korridor. Meg a szándék, hogy készüljön el.

Ny. Öcaline

Forrás: Dunaújváros Online www.dunaujvaros.com

Amerikától Kínáig, a világ szinte minden tájáról érkeztek kiállítók és látogatók az első RealEast Expo Nemzetközi Ingatlanbefektetési Szakkiállításra és Konferenciára, amely szeptember 27-28-án tartott nyitva a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. A négy kontinenst - Amerika, Afrika, Európa, Ázsia - képviselő ingatlanos társaságok, a jelek szerint, élénken érdeklődnek Magyarország befektetési lehetőségei iránt. Az összesen 15 országot megjelenítő kiállítási paletta a jelen lévő országok szakpolitikusait és az ingatlanszakma külföldi képviselőit is a RealEast Expóra csábította. Dunaújvárost az Innopark Kht. képviselte a kiállításon. A város standján a végtelenített formában lejátszott prezentáció felkeltette a látogatók érdeklődését, s így megnézték a kivetítőn a város által ajánlott fejlesztési területeket, a leendő logisztikai központ, a Szalki-sziget, a kikötő környezetét, a belváros fejlesztésének lehetőségeit bemutató részletet is. Az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója Gere János arról számolt be lapunknak, hogy a filmes bemutatót a rendezvény második napján egy kétnyelvű előadással is megtoldották, aminek eredményeképpen nemcsak hazai, hanem spanyol és kínai üzletemberek érdeklődését is felkeltették a városi fejlesztési, befektetési lehetőségek. Elsősorban az új közforgalmú kikötő, amely a város déli külterületén a Pentele-híd és az M8-as gyorsforgalmú út közvetlen szomszédságában a Duna partján épülne, a logisztikai szolgáltató központ, valamint a zöldmezős beruházásokra alkalmas területek a déli iparterületen, a 6-os főút-M6-os tervezett fejlesztési részén keltette fel az üzletemberek érdeklődését. A logisztikai központ két helyszíne, Dunaújváros déli iparterülete vagy a 6-os főút-M6-os tervezett fejlesztési területe kiváló lehetőségeket kínál a befektetőknek. A kiállítás után a héten már több üzletember is megkereste az Innopark Kht. vezetőjét, akikkel tárgyalásokat is folytattak, és további egyeztetésekre kerül majd sor.

Forrás:

Ingatlan és Befektetés: www.ingatlanbefektetes.hu

Dunaújvárosi Hírlap: www.dh-online.hu

Ingatlan és Befektetés: www.ingatlanbefektetes.hu

Dunaújváros Vállalkozói csarnok, és innovációs központ létrehozása, a vállalkozók folyamatos továbbképzése, új ipari terület előkészítése van mit tenni a jövőben az innoparkosoknak. Az Innopark Kht. vezetője,  Gere János előtt nem volt  ismeretlen a társaság tevékenysége, hiszen az Innopark is, s ő maga  is városfejlesztéssel  foglalkozott. Megbízatását június elseje óta tölti be, s mára már  körvonalazódott az a három nagy fejezetre osztható elgondolás, ami szerint a  továbbiakban  szoros kölcsönhatásban részt vehet    társaságuk az ipari  park és a  város  fejlesztésében. Mivel a volt  laktanya  területén kialakított  ipari  parkban  már csak igen korlátozott méretű és mértékű a  befektetők számára  kiajánlható ingatlanok  száma  összesen öt-hat  hektárt jelölhettek ki  az újabb értékesítésekre   ezért igen nagy hangsúlyt kapott a kezdő és a már jól  működő vállalkozások  segítése,  támogatása. Napjainkban nemcsak a kezdő, de a  már jól prosperáló vállalkozók sem tudják napra készen  követni azokat a   folyamatokat, amelyek alapvetően meghatározzák   tevékenységüket. Éppen  ezért az Innopark terveiben mindenképpen szerepel a  vállalkozók számára összeállított klasszikus tanácsadói szolgáltatás. Emellett a fizikai  segítségnyújtás sem maradhat el, történetesen  az inkubátorházi szisztéma megfelelőjeként a kedvezményes  műhely- és irodabérleti lehetőség. Ennek helyszíne egyrészt a teljesen  új építésű vállalkozói csarnok lenne, melyet  szerkezetkészen, teljes infrastruktúrával bocsátanának a szeptemberben kiírásra kerülő pályázat feltételeinek teljesítése esetén a vállalkozók részére. A csarnokban, melyet az ipari parkban építenének meg, a  vállalkozók akkora területet vásárolhatnak vagy bérelhetnek, amekkorára a tevékenységük  végzésére  szükség  van. A csarnok előterveit már elkészítették. Az önkormányzat korábban  elkülönített  50 millió  forintot a  vállalkozások  fejlesztésére, s ennek az összegnek a hatékony  felhasználására  dolgozott ki egy  vállalkozói  programot az Innopark Kht. vezetője, a  városi kamarával együttműködve. Ennek egyik eleme a munkahelyteremtő pályázat,  melynek keretében pénzügyi támogatásban  részesülhetnek a vállalkozók, másik eleme a  kedvezményes helyiségbérleti lehetőség. A tanácsadói rendszert a kamarával közösen  működtetnék, s  ezen  belül  az adó, pénzügy, marketing, jogi és számítástechnikai tanácsadáson térítésmentesen  vehetnének részt a kezdő vállalkozások  vezetői. Ezen túlmenően  a kamarában folyamatosan  képeznék a  vállalkozókat,   a kezdőket és a  már működőket is, az innovációs  tanácsadás viszont az  ipari parkban  történik majd.

Hamarosan  megkezdődik a város déli iparterületével párhuzamosan fekvő, de a  6-os  főút és az M6-os  autópálya által határolt földterület előkészítése, amely  a város új ipari  övezete lesz. (A jelenleg is mezőgazdasági művelés  alatt  álló földek magánkézben  vannak, de   megkezdődött a területek  felvásárlása. Az önkormányzatnak  az árak  emelkedésével is számolni kell.) A város  fejlesztésében  mindenképpen nagyobb  szerepet szeretne vállalni az Innopark Kht., úgy is, hogy az ipari parkban  létrehoznák az innovációs  központot a  főiskola és a  nagyobb városi  cégek  közreműködésével. Ennek elengedhetetlen  része, hogy létrejöjjön a kht. innovációs menedzsmentje, a  központ  pedig a  jelenlegi inkubátorház  mellett található, az önkormányzat tulajdonában levő volt legénységi szálló épületben lenne, annak felújítása után. Nagy lehetőséget lát Gere János a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program (KDROP) nyújtotta pályázatokban, a városfejlesztésre a  következő hét évben évente 800  millió forintot nyerhet el a város. Megújulhatna a város, megépülhetne  az innovációs központ, az új  ipari park, jutna pénz a Területi Integrált  Szakképzési Központra, a sportcentrumra, a Szalki-szigetre, a kikötők fejlesztésére. A tervek mellett a  jelen sem  elhanyagolható, szeptember végén az Innopark Kht. is ott lesz a Nemzetközi Ingatlanbefektetési Szakkiállításon és Konferencián, ahol a  dunaújvárosi befektetési  lehetőségekről  kaphatnak friss  képet  a hazai  és  külföldi  befektetők.

Tihanyi Szilvia

Forrás: Dunaújvárosi Hírlap 2007. szeptember 3. (6. oldal)

Az Innopark Kht. elindította vállalkozásfejlesztési programját, INNOMARKET néven. A program a kis- és középvállalkozások számára nyújt fizikai és szellemi segítséget. Fizikai segítségként irodák és műhelyek kedvezményes bérletére nyílik lehetőség a Dunaújvárosi Technológiai Inkubátorházban. Szellemi segítségként a vállalkozás működéséhez kapcsolódó tanácsadást biztosítunk. Kezdő vállalkozások részére a tanácsadás teljesen ingyenes.

Az igénybe vehető tanácsadások köre:

- cégalapítással kapcsolatos,

- üzletviteli,

- könyvelési,

- informatikai,

- jogi,

- marketing,

- innovációs,

- pályázati.

Jelentkezni a 25/510-470-es telefonszámon, illetve az egevai@innopark.hu e-mail címen lehet.

Közös térségfejlesztési tanácskozásra várta az érdeklődőket tegnap a Vállalkozók Házában a helyi kamara, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, az Innopark Kht. És a Hazai Térségfejlesztő Zrt. Kísérletijelleg a DO-n. Hogy a helyi, illetve a kistérségben működő mikro-, kis- és középvállalkozókat mennyire zökkentette ki a tanácskozás ténye a dupla járulékalap és a többi sarc okozta kábulatból, nem tudjuk. Egy viszont biztos: csak a legeslegszűkebb kör mutatott (némi) érdeklődést a közös térségfejlesztési találkozó irányt, amelyet tegnap délután rendezett a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, az Innopark Kht. És a Hazai Térségfejlesztő Zrt. a Vállalkozók Házában. A vendégeket házigazdaként köszöntő Réti Vilmos kamarai elnök rövid bevezetője után Illéssy István, az Innopark Kht. Ügvezetője summázta a tanácskozás céljait: mint mondta, a vállalkozások életében, hatékonyságuk növelésében egyre nagyobb szerep jut a képzéseknek és az innovációnak - a tanácskozás szervezői számára is fontos feladat, hogy felhívják a figyelmet az idevágó fejlesztési és/vagy pályázati, továbbá együttműködési lehetőségekre. A szakmai tájékoztatók sorában elsőként Halász Melinda, a helyi kamara szakképzési munkatársa vázolta a hiányszakmák képzési támogatásáról szóló pályázati program kínálta lehetőségeket, majd a regionális fejlesztési ügynökség két munkatársa következett: Vacsi Viola az Innocsekk pályázat előnyeit ecsetelte - a konstruktív ötletek megvalósulásához kapcsolódó szolgáltatások igénybe vételét száz százalékban biztosító források még bőségesen a pályázók rendelkezésére állnak, ígérte -, majd Balogh Márton tartott előadást a Baross Gábor Program kínálta lehetőségekről. Mint az előadó elmondta, a többek között a gazdasági versenyképesség növelését, a kutatás-fejlesztések terepén működő műhelyek infrastruktúra-fejlesztését célzó program pályázatonként 5-30 millió forinttal segítheti a vállalkozói tervek megvalósulását.  Minden pályázatnál előnyt élveznek a társulások, alkalmi konzorciumok, hívta fel a figyelmet az együttműködés fontosságára, a "hálózati jelleg erősítésére" Balogh Márton. A pénzből közös információs rendszerek és adatbázisok kialakítása éppen úgy finanszírozható, mint termékfejlesztés vagy éppen konferenciaszervezés, hangzott el a beszámoló során. A program további részletei és az Innocsekk kínálta lehetőségek a KDRFÜ honlapján várják a sajátvállakozásbarát DO-böngészőket. A puding próbájaként a tanácskozás végén egy már sikerrel futó - éppen a Baross-program pályázati forrása révén megvalósuló - tervvel ismerkedhettek a résztvevők: az Innopark és a Hazai Térségfejlesztő Zrt. közös programja az InnoMarket fantázianevet kapott projekt. Mint Bezerédy-Herald Balázs fejlesztési üzletágvezető vázlatából kiderült, az InnoMarket alatt egy virtuális vállalkozói tér - vagyis egy weblap - értendő, amely a kereslet és kínálat ősi elvén alapul, az elektronikus úton elérhető/igényelhető szolgáltatások mellett az üzleti partnerek egymásra találását szolgálja majd (a tegnapi tanácskozás a majdani oldal részleteiről, tartalmáról és felépítéséről szóló műhelybeszélgetéssel ért véget). A DO érdeklődésére Bezerédy-Herald Balázs elmondta, a várhatóan az Innopark már működő weboldalába "beépülő" portált az őszi tervezési és a tavaszi programozási-feltöltési fázis után terveik szerint jövő ősszel publikálják.

Forrás: www.dunaujvaros.com (Dunaújváros Online Hírek)

Építési fázisba lépett a Hankook-beruházás, jelentette be a tegnapi településfejlesztési konferencián dr. Kálmán András polgármester. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén csupa jót, no meg persze egy kis raklap rosszat is hallhatott a figyelmes vendég. A jövő itt van a DO-n. Hogy a véletlen hozta, vagy sem, nem tudjuk, mindenesetre a Vállalkozók Házában rendezett tegnapi területfejlesztési konferencia plénuma előtt jelentette be dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, hogy az előkészületi és engedélyezési fázis után megkezdődhet a város határába tervezett Hankook-gumiabroncs gyár építése. (A részletekről később többet.)

Terv hátán terv
A Nemzeti Fejlesztési Terv II. még e hónapban lezáruló tervezési-egyeztetési folyamatának részeként életre hívott tanácskozáson a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara vendégei több "perdöntő" előadást is hallhattak. Réti Vilmos, a helyi kamara elnöke levezető elnökként köszöntötte a résztvevőket, majd azonnal egy összegző beszámoló következett: a Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programjának (KD ROP) részleteit Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója summázta - a 28 várost és 405 települést érintő regionális fejlesztési lehetőségek harmincnégy alprogrammal kerültek a tervekbe. Heinrich Péter előadásából kiderült: a 2015-ig tartó modernizációs program révén a régió 130 milliárd forintos támogatásra számít, amelyet többek között a gazdasági versenyképesség javítására, az emberi erőforrások fejlesztésére, környezetvédelmi és területfejlesztési beruházásokra szánnak. Az úgynevezett közösségi támogatások koordinációja körében említette célként az előadó az információs társadalom kiteljesítését is, míg a fejlesztési célok körében azt, hogy "felhozzák" a 26 kistérség között lévő 9 leszakadót. Egy furcsa sajátosság: a KD ROP hat prioritása  gazdaság- és turizmusfejlesztés; közlekedésfejlesztés; infrastruktúra-fejlesztés; településfejlesztés; környezetvédelmi és energetikai fejlesztés -, valamint az ezekhez kapcsolt konkrét tervek között a figyelmes szemlélő meglepően kevés dunaújvárosi programot fedezhetett fel...
   

Minden, ami nagyszabás

Tervekről, mégpedig nagyszabású tervekről beszélt dr. Kálmán András is: a polgármester szeritn a 2007-től 2013-ig tartó periódus tétje, hogy a város és térsége megalapozza jövőjét - a fejlődéshez a sikeres Dunaferr-privatizáció, a Hankook-beruházás és az infrastrukturális fejlesztések köre adhat jelentős lökést. A város négy régió határán egyszerre képes együttműködni és kinyílni, állította a polgármester, aki szerint a fejlődés egyik fundamentuma lehet a főváros körül kialakuló úgynevezett "bolygóvárosi gyűrű"-höz való tartozás is. Dr. Kálmán András a fejlődéshez szükséges kormányzati beavatkozások körében emlegette többek között az M6-os pálya folytatását, a dunaújvárosi közforgalmú kikötő és logisztikai központ létrejöttét, a kistérségi területfejlesztési szint megerősítését. A feladatok között szólt az új befektetők térségbe irányításáról, továbbá az M8-as beruházás Lepsénytől Szolnokig tartó szakaszának megvalósításáról is (2012-ig kész lesz, állította) - ám országgyűlési képviselő létére szemérmesen hallgatott arról, milyen lépéseket fontolgatnak az épülő Duna-híd tervezett - és helyi színtéren jelentős viharokat kavart - fizetőssé tétele ellen. A helyi tervek között minden, e hasábokon már ismertetett nagyszabás terítékre került a városrehabilitációs programtól a Dunaújvárosi Főiskola fejlesztési törekvésein át egészen az uszoda-fejlesztés programjáig. Dr. Kálmán András szerint fontos elem a regionális koncepcióban a Kistérségi Szakképzési Stratégia, amely négy kistérség - az adonyi, a dunaújvárosi, a kunszentmiklósi és a paksi - igényeit summázza

Központban a tudás

A Dunaújvárosi Főiskola tudásközpont-szerepének erősítéséről, majd a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatának új alapokra helyezéséről szólt dr. Kadocsa László, az intézmény rektorhelyettese előadása. A mennyiségi mutatók radiális emelkedése után a minőségelvű fejlesztés kerül előtérbe a felsőoktatási szférában, állította az előadó, aki a helyi főiskolát jellemző szakok és intézetek, valamint a legfontosabb kutatási és együttműködési programok bemutatása után kifejtette: az eltérő célok, értékek és érdekek ellenére közelíteni kell a felsőoktatás és a gazdaság  szféráját. Dr. Kadocsa László az együttműködés előnyei között taglalta a közös kutatás-fejlesztési programok bonyolítását, valamint a kutatóhelyeken elért/elérendő eredmények - jelenleginél nagyságrendekkel hatékonyabb - üzleti célú hasznosítását is.
   
A nagy befektetők
A térség vezető gazdasági szereplői közül elsőként a Dunaferr Zrt. helyzetéről hallhattak a konferencia vendégei. Valerij Naumenko vezérigazgató előbb a "transznacionális anyavállalat", a Donbass Ipari Egyesület európai stratégiájáról szólt az előnyök között taglalva az ukrán buga olcsóságát -, majd a vállalatcsoport fejlesztési koncepcióját vázolta. Mint elmondta, a cégcsoport a globális piac kihívásaihoz, áraihoz és igényeihez igazítja stratégiáját, ennek révén alakították ki a vasmű úgynevezett "asszimetrikus" modelljüket: a költség- és energiaigényes, ráadásul környezetvédelmi szempontból is problémás folyékony fázis (nagyolvasztó, acélmű) terén nem terveznek kapacitásnövelést, a beruházások és fejlesztések terén a hengerlési folyamatokra összpontosítanak. A Dunaferr célja e téren a volumen megduplázása, ami jelentősen átalakítja a belső struktúrát is: Valerij Naumenko szerint fontos feladat a minél jobban megmunkált (hidegen hengerelt, horganyzott, pácolt) termékek arányának radikális növelése. - az ezzel kapcsolatos munkálatok már idén megkezdődnek a gyárkapun belül, ígérte a vezérigazgató, aki szerint "mind a városra, mind a gyárra 'acéljövő' vár". Országos viszonylatban is az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása valósul meg a Hankook Tire a város határában felépülő gumiabroncsgyárának létrejöttével, ígérte a tanácskozás vendégeinek Eung Young Lee, a dél-koreai mamutvállalat magyar anyacégének ügyvezető igazgatója. Mint rövid köszöntőjében kifejtette, a magyarországis beruházással egyben megteremtik a koreai cégcsoport európai bástyáját is. A Hankook-ról és a dunaújvárosi beruházás részleteiről Bányai Tibor humánerőforrás-igazgató tartott részletekbe menő tájékoztatót: mint a koreai és kínai gyárakat működtető cégcsoport távlati terveiről elmondta, a 65 éve működő, jelenleg a világ gumiabroncs-piacán magát nyolcadik helyre pozícionáló cég "belátható időn belül" dobogós helyre szeretne futni. E célok egyik fontos bástyája lehet az 56 hektáron, mintegy 11 ezer négyzetméteren megvalósuló dunaújvárosi gyár, amely nemcsak a környezetvédelmi szempontokra fordít különös figyelmet, de például külön kutatás-fejlesztési központ kialakítását-idetelepítését is tervezi. A program mérföldköveiről szólva Bányai Tibor elmondta, 2007-ben szeretnék elindítani a termelést, 2010. novemberében kívánják elérni a maximális, 10 millió gumiabroncs/év kapacitást. A DO érdeklődésére a tanácskozás után Eung Young Lee elmondta, folyamatosan tárgyalnak a majdani beszállítókkal, s természetesen elsősorban a régió munkavállalóira számítanak a létszám feltöltésekor.  Apropó, létszám: a közelmúltban röpködtek a számok, íme, a pontos adatok - Bányai Tibor részletekbe menő előadásának köszönhetően: a munkavállalók körében 180 szellemi foglalkozású foglalkoztatott lesz - döntően szakmérnökök, akiknek "kiképzése" már meg is kezdődött Dél-Koreában -, 2006. végéig a Hankook 371 fő, 2007-ben 1028 fő foglalkoztatását tervezi. A már említett 2010-es csúcskapacitás idején a foglalkoztatottak száma 1500 lesz

Együttműködések

A tanácskozás végén felkért hozzászólók elemezték a hallottakat - követendő célként egybehangzóan kiemelve az együttműködési lehetőségek még hatékonyabb kihasználását. Dr. Veres Lajos, a Hazai Térségfejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója az innovációs képesség szempontjából a kis- és középvállalkozói réteg megerősítését célzó programról szólt, Rauf Pál, a Híd Egyesület elnöke a civil lobbiszervezetek, a térségi zintű együttműködés lehetőségeit elemezte. Egy tavaly őszi elszomorító eredménnyel járt - vizsgálat tanulságairól szólva Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezetője kifejtette: még mindig komoly gondokat mutat a humán erőforrás állapota, a vállalkozások és például a turizmus hiánya a térségben - tavaly a vizsgálatok szerint még a "bezáródás veszélye" fenyegette a térséget. A helyzet a Hankook-beruházással és a már idézett infrastrukturális fejlesztésekkel ugyan kedvező irányba mozdulhat, de több fontos lépés még mindig hiányzik az előadó szerint. Dunaújváros nincs a szocialista örökséggel küzdő térségek sorában ­ míg Tatabánya például igen -, szükséges a gazdasági integrációk, a beszállítói hálózat erősítése, a kis- és középvállalkozói szinten a stratégiai kooperációk megteremtése is. A gazdasági versenyképesség megőrzésének és erősítésének fontosságát emelte ki zárszónak is beillő hozzászólásában Fejes László, a DKIK általános alelnöke, aki a Regionális Fejlesztési Kollégium tagjaként szólalt fel a konferencián: mint mondta, a tudás- és innováció-alapú fejlesztések esetén a kamarák nemcsak koordinátorai, de katalizátorai is lehetnek a folyamatoknak

Forrás: www.dunaujvaros.com Ny. Öcaline (Dunaújváros Online Hírek)

Nagyszabású konferenciát rendez a közép-dunántúli régió területfejlesztési stratégiájáról a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara a Vállalkozók Házában - holnap. Lehetőséglista a DO-n. Innovációs lehetőségek és tudásközpontok, regionális szerepvállalás és kistérségi feladatok - több stratégiai kérdés is terítékre kerül azon a területfejlesztési konferencián, amelyet a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara (DKIK) rendez május 25-én, csütörtökön délelőtt tíz órától a közelmúltban átadott Vállalkozók Házában.
 

Fordulópont
A tanácskozás részleteiről Réti Vilmos kamarai elnök tájékoztatta a DO-t - mint elmondta, a csütörtöki tanácskozás közvetlen előzménye a regionális területfejlesztési koncepció elkészülése: - A tervezet nyomán fordulóponthoz érkeztek a régió gazdasági szereplői, beleértve természetesen a kamarákat is: a koncepció ugyanis részletesen taglalja a megyei és kistérségi feladatokat, de szól a lehetőségekről is - mindezek együtt vezettek a konferencia megszervezéséhez. A DO-hoz eljuttatott tájékoztatóból kiderül: a tanácskozás egyben a Nemzeti Fejlesztési Terv II. még májusban lezáruló tervezési-egyeztetési folyamatának részeként kívánja taglalni a régió stratégiáját. (A Közép-Dunántúl önmagát mint az innováció és a tudásközpontok régióját határozta meg). A Latinovits utcai intézményben rendezendő konferencia éppen e definíció részletezését vállalja.
   

Program, pontról pontra

Réti Vilmos köszöntője után A Közép - Dunántúli Régió Regionális Operatív Program (ROP) jelenlegi helyzete és várható tartalma címmel Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója tart előadást, majd dr. Kálmán András polgármester summázza Dunaújváros és térsége fejlődési lehetőségeit. A Dunaújvárosi Főiskola regionális tudásközpont-szerepét dr. Kadocsa László rektorhelyettes vázolja. Fókuszban a nagyberuházók: a Dunaferr Zrt. fejlesztési koncepciójáról, a Donbass Ipari Egyesület európai stratégiájáról, és a vasipar világpiaci trendjeiről Valerij Naumenko vezérigazgató tart előadást, a Hankook Tire magyarországi fejlesztési terveiről Eung Young Lee, a Hankook Tire Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója tart előadást. A honlapunkhoz eljuttatott tájékoztató szerint a tanácskozás második felében felkért hozzászólók - dr. Veres Lajos, a Hazai Térségfejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Rauf Pál, a Híd Egyesület elnöke, Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezetője és Fejes László, a DKIK általános alelnöke - fejtik ki álláspontjukat az elhangzottakról, de a rendezvényen az ígéretek szerint mód nyílik konzultációra, illetve a véleményének kifejtésére

Forrás: www.dunaujvaros.com Ny. Zs. (Dunaújváros Online Hírek)

Tájékozódó látogatást tettek a Hankook Tire képviselői tegnap a Dunaújvárosi Főiskolán: a dél-koreai mamutvállalatnak százhetven mérnökre lesz szüksége a 2007-re felépülő, háromezer főt foglalkoztató üzem működtetéséhez. A főiskolai tanácskozásról szóló cikk szerkesztése közben megérkezett a gyár képe - a a beruházás látványtervét elsőként a Dunaújváros Online közli. Tessék nézni! A közelmúltban született megállapodások után már az oktatási-képzési lehetőségekről is tájékozódik a Hankook Tire Dunaújvárosban: a dél-koreai gumiabroncsgyár képviselői tegnap látogattak a Dunaújvárosi Főiskolára.
   

Intézménybemutató
A Hankook Tire képviseletében Seung Hyung Lee és J. W. Kim, a vállalat európai tervező csoportjának menedzserei látogattak a főiskolára - a dél-koreai szakembereket dr. Bognár László főigazgató fogadta. A tanácskozáson a főiskola múltja és jelene mellett az intézmény képzési struktúrájával, kínálatával ismerkedtek meg a vendégek. Természetesen szó esett a főiskola intézményfejlesztési törekvéseiről is, s dr. Bognár László a képzési program részletei mellett az intézmény laboratóriumi ellátottságáról és kutatási tevékenységéről is tájékoztatta a távol-keleti szakembereket.
   
170 mérnök kell

Az első ízben létrejött találkozón dél-koreai részről a munkaerőpiaci igények is megfogalmazódtak. A Hankook tervező csoportjának menedzserei elmondták: a Dunaújvárosban létesülő üzemnek - a Hankook-beruházásról folyamatosan tájékoztatta böngészőit a DO - 170 mérnökre lesz szüksége: elsősorban gépészeket, logisztikai szakembereket, vegyészeket keresnek, de az adminisztrációs munkakörökben is tervezik felsőfokú végzettségűek foglalkoztatását. A DO-hoz a főiskoláról eljuttatott tájékoztatóból kiderül: a leendő együttműködés érdekében az intézmény vezetése felajánlotta, hogy a gumiabroncsgyár igényeinek megfelelő speciális ismeretek elsajátítására diploma utáni szakirányú továbbképzést indít. Hamarosan.
   

Látvány, tervek

A főiskolai tanácskozás hírének szerkesztésekor landolt a DO postaládájában az Innopark Kht. küldeményével - a Hankook-beruházás látványtervének közléséhez most először járult hozzá a beruházó. A látványterv az I. ütem épületeit tartalmazza, közölte honlapunkkal Illéssy István, a kht. ügyvezető igazgatója. Egy kis képmagyarázat: a II. ütem "helyét" a csarnokhoz közvetlenül kapcsolódó szürke színű terület jelzi, a harmadik ütem az ezt követő közvilágítási lámpasoron túli, halványított téglatest. A jobb alsó sarokban építik meg a 6. számú főút körforgóját, ebből csatlakozik a gyárhoz vezető, délen látható feltáró út, ami egyben Dunaújváros-Rácalmás közigazgatási határa. A zöld területen kívüli szürke színek a rendezési terv szerinti további szabad területeket jelentik, közölte honlapunkkal Illéssy István. Tessék nézni - ilyen lesz!
   

Forrás: www.dunaujvaros.com Ny. Öcaline (Dunaújváros Online Hírek)

A miniszterelnök és a gazdasági miniszter jelenti be a Hankook Tire Ltd. dunaújvárosi beruházását, vagyis a 2007-re üzemelő gumigyár építését a jövő csütörtöki helyi lakossági fórumon, értesült a DO a közgyűlésen, ahol némi ellenzéki fenntartás után elfogadták az önkormányzat részéről teendő lépéseket. A város életében maga a városépítés bírt akkora horderővel, mint a Dunaújvárosba tervezett dél-korai beruházás, állította a polgármester a Hankook dunaújvárosi gumigyárának telek előkészítési munkáit szolgáló előterjesztés tárgyalásakor. Mint a DO megtudta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a széles dunaújvárosi közönség számára november 3-án, csütörtökön egy lakossági fórumon fogja bejelenteni a 125 milliárd forintból megvalósuló, 1500 embernek munkát adó beruházást. (A DO úgy értesült, hogy Kóka János éppen ma repült Dél-Koreába, a szerződés aláírása céljából - ugyanis mint ismeretes, titkos mértékű állami támogatás is segíti a beruházás magyarországi megvalósulását.) A Hankook Tire Ltd. számára nem ismeretlen terep a dunaújvárosi, ugyanis, mint dr. Kálmán András szavaiból kiderült, két éve megjelentek a cég képviselői beruházási lehetőséget keresve. Ám ekkor nemcsak Dunaújvárost, de a magyarországi letelepülést is elvetették. Most pedig a szlovákoktól visszatérve már csak Dunaújvárossal foglalkoztak. A Hankook gumiabroncsgyárát jövő év tavaszán kezdik el építeni, s a gyár 2007-ben megkezdi a termelést, és 2011-ig 1500 dolgozó foglalkoztatását vállalja. A különféle engedélyek között természetesen a környezetvédelmiek is szerepelnek, s minden, a törvény által előírt lakossági tájékoztatást meg kell tartania a befektetőknek. A beruházás nemcsak önmagában tekintve nagy horderejű, de vonzására újabbak települhetnek meg a városban, akár az egymilliárd eurós befektetési értéket is elérve. (Egy állítólagos gazdasági recept: Hogyan lehet dél-koreai vállalkozásokat elcsábítani? Úgy, hogy megnyered a Hankookot, és a többiek már maguktól jönnek)
   

Ellenzéki reagálások 

És most engedtessék meg egy hazai vonatkozás: a DO tudósítója tisztában van azzal, hogy nem szabad készen, kritika nélkül elfogadnia dolgokat, igyekeznie kell minden részletben tájékozódnia, ám nem titkolhatja, a beruházás hírét örömmel vette. Vélhetően ezért is tűnik kissé szánalmasnak az ellenzék hozzáállása, néhány képviselő kákán is csomót kereső magatartása. Korrupciót gyanít a DJE - tudatta a közgyűléssel Pochner László - a telekvásárlás mögött, mondván, miért nem déli területen vásárolt telket a Hankook. Igaz, itt nincs egy hektárnyi önkormányzati terület sem, nem is tudnak megfelelő szélességű telket kialakítani, de akkor is. Miért kell közvetítő cég, kérdezte a DJE képviselője, gyanítva, majd nagy pénzeket kaszál a Hankookkal kötött üzleten. Bizonyára nem az üzleti sikertelenség hajtotta ebbe a bizniszbe a Pentele Projekt Kft.-t, amelynek azonban előbb közművesítenie kell a telket a befektető igényeinek megfelelően, s ez becslések szerint is legalább hétmilliárd forintos forrást igényel a cég részéről. Ugyanakkor az ellenzék minden tagja egyetértett abban, hogy munkahelyteremtő beruházás kell, ezt többször leszögezte maga Pochner László is, majd Cserna Gábor, ám például a Fidesz úgy vélte: ha környezetszennyező lesz a beruházás, akkor nem számít a foglalkoztatási kérdés, mehet a Hankook innen. Somogyi György is kifejtette: nem tudja jó szívvel támogatni a befektetést, kevés tájékoztatást kaptak, nincs megfelelően előkészítve a szindikátusi szerződés.
   
A szindikátusi szerződésről
A közgyűlés végül többségi igennel támogatta, hogy létrejöjjön a szindikátusi szerződés a Pentele Projekt Kft., az Innopark Kht., Rácalmás Önkormányzata, Dunaújváros Önkormányzata között. A kialakítandó területből 20 hektár az önkormányzaté, a többi magánszemélyé: a területeket össze kell vonni, és kezdeményezni kell a mezőgazdasági művelés alóli kivonást az ipari területté fejlesztés érdekében. Miután a terület egy része Rácalmáshoz tartozik, a községnek el kell készítenie helyi építési szabályzatát (ezt Dunaújváros finanszírozza). A város akkor kapja meg a földterülete utáni vételárat (170 millió forint), amikor már a húsz hektárt kivonták mezőgazdasági művelés alól. Az előkészítő munkát ez év december közepéig kell elvégezni. Miután rendkívül szoros a határidő, módosította a testület az SZMSZ-t is: a közgyűlés által felhatalmazott polgármester bizottsági tárgyalás és közgyűlési jóváhagyás nélkül is eljárhat ebben, illetve hasonló jellegű projektekben

Forrás: www.dunaujvaros.com SJ (Dunaújváros Online Hírek)

A város gazdasági fejlődésének lehetőségeiről rendeztek ma eszmecserét a kamara szervezésében a vállalkozók számára a város stratégiai terv három munkacsoportjának beszámolója alapján. A város gazdasági versenyképességéről, a foglalkoztatási, valamint a pénzügyi finanszírozási lehetőségekről esett szó a vállalkozók számára rendezett kamarai fórumon. A vállalkozói aktivitás már a megjelentek létszámát tekintve is nagyon alacsony volt. A vendégeket Réti Vilmos, a kamara elnöke köszöntötte, majd röviden szólt a városstratégiai tervről, amelyet tizenegy munkacsoport készített. Közülük három, a gazdasággal foglalkozó munkacsoport kapott meghívást a vállalkozói fórumra. Új, élenjáró iparágak letelepítésében, a vállalkozások közötti együttműködés (hálózat) kialakításában, a város kistérségi központi szerepének erősítésében, a vállalkozói ismeretek bővítésében látja többek között a gazdaságfejlesztés kitörési lehetőségeit a témakörért felelős munkacsoport, amelynek megállapításait Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója ismertette. A munkacsoport a jelen helyzet elemzésére alapozva fogalmazta meg álláspontját, és érintette a középfokú oktatás, valamint a szakképzés fejlesztésének igényét. Korábban egyre romló helyzetről számoltak be a kutatások, ám most új helyzet adódik a város előtt, amit ki kell aknáznia, különben elsuhan a lehetőség előttünk - fogalmazott Mádlné dr. Maár Ilona a Dunaferr Rt. humán-igazgatója, a humánerőforrás munkacsoport vezetője. A térképet nézve az M6, M8, Duna-híd megvalósulásával hatalmas helyzeti előnyre tesz szert a város, amelynek új térségi integrátori szerepre kell felkészülnie. Arra is készülnie kell, hogy egy másfajta, szinte ismeretlen térség is kapcsolódik hozzánk a Duna-híd átadásával. A túlpartiakért pedig meg kell vívni Kecskeméttel, és - mint egy hozzászólás kapcsán elhangzott - az egyre erősödő Kalocsával. A finanszírozás témakörében tett megállapításokat Schneider Mihály munkacsoport tag ismertette: az önkormányzat alulfinanszírozottságát, a kötött pályás, konzervatív szemléletű költségvetést, a fejlesztésre szánt források szűkösségét, a vagyonfelélést és az adóbevételek kiszámíthatatlanságát említette legfőbb gondként. Ahhoz, hogy a város EU-s pénzekhez jusson, önrészt kell előteremteni, csak meglévő pénzhez érkezik pluszforrás. Ezért is fontos lenne a fejlesztéseknek prioritást adni (saját erőt növelni), és képet kapni arról, hogy egyáltalán a város gazdasági szereplői milyen fejlesztésekben gondolkodnak.

Forrás: www.dunaujvaros.com sj (Dunaújváros Online Hírek)

A város stratégiai tervének megfogalmazása előtt a kamara lehetőséget kíván biztosítani a vállalkozóknak a véleményalkotásra a gazdaságot érintő kérdésekben. Az érdeklődőket szerdán várják a kamara konferenciatermébe. Az önkormányzat május végén dr. Kiss Endre vezetésével tizenegy munkacsoportot kért fel a város stratégiai tervének kidolgozására. A munkacsoportok egy közös workshop keretében számoltak be a munka állásáról. A kamara kiemelt feladatának tekinti, hogy tagjait a helyi aktuális történésekről tájékoztassa, ezért fontosnak tartják, hogy a stratégiai terv megfogalmazása előtt a vállalkozók is beleszólhassanak a város jövőjét érintő tervekbe. A vállalkozók szerdán (október 26-án) ismerkedhetnek meg a tervvel, és mondhatnak véleményt a dokumentumról a délután három órakor kezdődő rendezvényen, amelynek a kamara konferenciaterme ad otthont a Csillagházban. A város stratégiai terv gazdaságfejlesztési lehetőségeiről Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója tart előadást, majd Mádlné dr. Maár Ilona munkacsoport-vezető ad tájékoztatást a város stratégiai terv humán erőforrás fejlesztési lehetőségeiről. Végül a terv finanszírozási lehetőségeit veszi számba Listár Tibor, aki szintén munkacsoport-vezető a projektben. Az egyórás előadássorozatot konzultáció követi.
   
Forrás: www.dunaujvaros.com sj (Dunaújváros Online Hírek)

Az innováció kistérségi helyzetéről, a vállalkozások fejlesztésének lehetőségeiről volt szó azon a találkozón, amelyet a Híd Egyesület Üzletemberek Klubja és a Dunaújvárosi Kistérségi Innovációs Tanács szervezett. Munkajellegű megbeszélést tartott tegnap a Híd Egyesület Üzletemberek Klubja és a Dunaújvárosi Kistérségi Innovációs Tanács az innováció kistérségbeli helyzetéről. A workshop előzménye a versenyképes innovatív kistérséggel foglalkozó, korábban rendezett konferencia volt, tájékoztatta a résztvevőket a házigazda Illéssy István. Az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója röviden vázolta a nemrégiben alakult, s általa főszervezőként létrehozott Dunaújvárosi Kistérségi Innovációs Tanács feladatát (amely legfőképpen a koordináció és felügyelet). Mint a későbbiekben dr. Horváth Piroska (a NETWIN Üzleti Tanácsadó Kft. munkatársa), a workshop moderátora elmondta, ez az első ilyen jellegű tanács az országban, s kérdés, sikerül-e reálisan megvalósítható programot készíteni a térség számára, s az milyen fejlődést hoz majd a területre.
   

Vállalkozások: asszimetria

Egy tavasszal elkészült gazdasági jellegű felmérésre hivatkozva Illéssy István elmondta, a helyi vállalkozásokra asszimetrikusság jellemző: míg beszállítói tevékenységük országos, addig értékesítésük döntően a helyi piacon zajlik. Ez utóbbi pedig sérülékennyé, kiszolgáltatottá teszi őket. A vállalkozások számára még nem jelent igazán kihívást a gyorsan változó kereslet, a technikai és termékfejlesztés, a kutatás. Inkább az ár, a költéség, a minőség a meghatározó ebben kérdésben. Szintén a felmérésből derült ki, hogy a kistérségben található mintegy nyolcezer vállalkozás negyede gazdasági, szintén meghatározó része kereskedelmi, illetve építőipari, s csak kisebb hányada végez ipari jellegű szolgáltatást. A pályázati lehetőségek is természetesen szóba kerültek, mint külső források, illetve a vállalkozások közötti kooperáció, az innováció a két kiemelt, pályázati pénzből támogatott terület a kis- és középvállalkozások számára.
   
Nagy projektek nélkül nem megy
A központi források lehívásához létkérdés a nagy projektek létrehozása, ugyanis - ahogy Rohonczi Sándor, a Híd Egyesület titkára fogalmazott - halálos verseny folyik amiatt, kinek az ötletei kerülnek be a ROP (Regionális Operatív Program) második részébe. A verseny ellenére jónak mondható az együttműködés a Közép-Dunántúli Régió három megyéje (megyei jogú városainak polgármesterei) között, s ha kevés dologban is tudnak megállapodni, ahhoz a felek tartják magukat. Példaként említette, hogy elfogadták: Székesfehérvár logisztikai központtá váljon, kiegészítve azzal, hogy Dunaújvárosban lesz a víziterminál. "Amit nem találunk ki, az nem kerül bele a Nemzeti Fejlesztési Terv 2-be, és nem fog szerepelni az EU által támogatott területek között - tette hozzá utalva arra, hogy a kooperációra számos jó példa van már. Pár szóval említette a Borovszky Ambrus Város rehabilitációs Tervet, amellyel EU-s forrásokra szeretne pályázni a város, s megjegyezte: talán nem volt szerencsés éppen a választásokhoz közeledve pártrendezvényen népszerűsíteni a tervet, de a lényeg: terv és elképzelés nélkül nem lehet támogatáshoz jutni. A találkozó zárásaként Gajzágó Gergő programmenedzser mutatta be a megújított Kistérségfejlesztési Tervet, amely alapja a programok kidolgozásának. Illéssy István zárszavában megjegyezte: kevés vállalkozó képviseltette magát az összejövetelen, ezért hatékonyabb kapcsolatteremtésre, újszerű, minél jobb programokra lesz szükség ahhoz, hogy a közös munkába, gondolkodásba be tudják vonni a gazdasági életben jelentős szerepet játszó kkv-k képviselőit

 
Forrás: www.dunaujvaros.com sj (Dunaújváros Online Hírek)

Az innovációval, a vállalkozások közötti együttműködési formákkal, a kistérségi fejlesztési tervvel foglalkozik a Híd Egyesület Üzletemberek Klubjának csütörtöki összejövetele. Elsőként "Az innováció helyzete térségünkben, különös tekintettel a vállalkozások közötti együttműködési formákra. Rejtett tudások" címmel workshopot rendeznek, melynek házigazdája Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója, moderátora dr. Horváth Piroska, a NETWIN Üzleti Tanácsadó Kft. munkatársa. A megbeszélés után a kistérségfejlesztési koncepcióról Rohonczi Sándor, az M8-Dunahíd Kht. ügyvezetője és Gajzágó Gergő, a kht. programmenedzsere ad tájékoztatást, majd a résztvevőkön a sor: kérdésekkel tehetnek fel, kifejthetik véleményüket a tervvel kapcsolatban. Az összejövetelt a Híd Egyesület Üzletemberek Klubja és a nemrég alakult Dunaújvárosi Kistérségi Innovációs Tanács szervezi május 26-án, csütörtökön délután négy órától a kamara negyedik emeleti konferenciatermében. 

Forrás: www.dunaujvaros.com sj (Dunaújváros Online Hírek)

Nyolc szervezet közreműködésével ma megalakult a Dunaújvárosi Kistérség Innovációs Tanácsa, amelynek legfőbb feladata kistérség felzárkóztatása, a kis- és középvállalkozások versenyképességének segítése. Ma délelőtt megalakult a Dunaújvárosi Kistérség Innovációs Tanácsa (DKIT) a Dunaújvárosi Technológiai Inkubátorházban nyolc szervezet közreműködésével  tájékoztatta a DO-t az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója Illéssy István sajtóközlemény formájában.
    
Feladatok
Az újonnan létre jött tanács legfőbb feladatkörébe a kistérség felzárkóztatásának elősegítése, a gazdaság és a versenyképesség kutatás-fejlesztésen és innováción alapuló fejlesztése, a kis- és középvállalkozások versenyképességének előmozdítása, az innovációs szereplők hálózati együttműködésének erősítse és újabb innovációs szolgáltatások kialakítása, bővítése tartozik. A DKIT indulását követően aktív kapcsolatot alakít ki a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Tanáccsal (ennek munkájára hatást kíván gyakorolni), valamint a Közép-Dunánántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel. A tanács titkársági teendőit az Innopark Kht., az innovációs ügynökség tagja látja el.
    
Alapítók
A nyolc alapító nyolc szervezetet képvisel: Schrick István, a Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tanácsának elnöke, Réti Vilmos, a DKIK elnöke, Rohonczi Sándor, a DMJV Gazdasági Bizottságának elnöke, dr. Kadocsa László,  a Dunaújvárosi Főiskola főigazgató helyettese, dr. Zsámbók Dénes, a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. innovációs menedzsment vezetője, Orosz Tamás, az ELCO Trade 2000 Kft. ügyvezetője, Bojtor Gábor, a No 1. Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója, Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója.
    
Döntések

Az alakuló ülésen döntés született arról, hogy a HÍD Egyesülettel közösen - május 26-án konferenciát szerveznek, ahol számbaveszik az innovációs kereslet és kínálat legfontosabb jellemzőit a térségben, és véleményt mondanak a kistérségi fejlesztési terv innovációs vonatkozásairól. Sürgős feladat továbbá egy címlista összeállítása az innovációs szolgáltatást igénylő szervezetekről, hiszen már ma is nagyon fontos információk állnak rendelkezésre például  különböző pályázatokról, amelyeket közvetlenül kell eljuttatni a vállalkozásokhoz. Meg kell kezdeni a szakértői hálózat létrehozását, amely segít a vállalkozásoknak a technológiai transzfer, a K+F és az egyéb innovációs szolgáltatások tényleges igénybevételében. Hosszabb távú feladatként határozta meg a tanács egy olyan módszer kidolgozását, mely alkalmas a vállalkozások innovációs profiljának felmérésére, a technológiai intenzív vállalkozások azonosítására. Szintén e körbe sorolható az olyan projektötletek kidolgozásában és projektek generálásában való közreműködés, amelyek képesek komoly erőforrásokat vonzani a kistérségbe a 2007-2013 közötti tervezési időszakban, amikor a mainál sokkal jelentősebb források állnak rendelkezésre az innovációra. A tanács úgy látja, hogy a térség jövője azon múlik, mennyit képes a megnövekedett forrásokból felszívni, amihez a vállalkozások új típusú, a kölcsönös érdekek alapján létrejövő együttműködésére, kooperációjára van szükség. A vállalkozások akkor érdekeltek az innovációban és az együttműködésben, ha nő piaci részesedésük, javul jövedelmezőségük, sikerül megőrizni függetlenségüket.

Forrás: www.dunaujvaros.com sj (Dunaújváros Online Hírek)

A dunaújvárosi ipari parkban a napokban nyílt meg a nyolcadik vállalkozás: átadták a Renault-szalon telephelyét, és épül a kilencedik betelepülő üzemcsarnoka is. Az Innopark Kht. várhatóan a nyáron alakult Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának kis- és középvállalkozási munkabizottságában fog részt venni. Az ipari parkok fejlődése új szakaszba érkezett a szakemberek álláspontja szerint. Egyrészt azért mert "felnőtté váltak", másrészt azért, mert a továbblépés már nem lehet csupán néhány érintett tárca, köztük a Gazdaság és Közlekedési Minisztérium "belügye" - olvasható a GKM DO-hoz eljuttatott sajtóközleményében. Az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra egyre integránsabb elemét képezik az ipari és technológiai parkok. Ehhez szükséges a program távlatos fejlesztési irányainak kijelölése, a támogatáspolitika megújítása és a szabályozási lehetőségek bátrabb kihasználása. A feladatok összehangolását célozza egy nemrégiben életre hívott testület, a július 15-én megalakult Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa. Ennek a dunaújvárosi Innopark Kht. közvetlenül nem tagja, hiszen az kormányzati szervezetek, illetve szakmai szervezetek képviselőiből áll (akik egyébként is felelősek a nemzetgazdaság egészét átfogó programok kialakításáért). Ugyanakkor a park tagja az Ipari Parkok Egyesületének (IPE) és a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének (VISZ) is, így ezeknek köszönhetően várhatóan a Fejlesztési Tanács induló öt munkabizottságából a kis- és középvállalkozói grémium munkájában részt fog venni.

A Fejlesztési Tanács nemcsak véglegesíti az ipari park címet (a vállalt kötelezettségek teljesítése mellett az "ipari park szerű" működést megfelelő minőségi szolgáltatás nyújtásával elégíti ki), de meg is vonhatja, amennyiben a minősítő-monitoring rendszer alapján az ipari park semmiféle fejlődést nem mutat a cím elnyerése óta, vagy nem tett eleget éves jelentési kötelezettségének. A tanács legutóbbi, 23-i ülésén (az Innopark Kht.-t Illéssy István ügyvezető igazgató képviselte) a befektetés-ösztönzés időszerű kérdéseiről, az Ipari Parkok Fejlesztési Tanács tervezett tevékenységéről, az ipari parkok fejlesztésének néhány jó módszeréről hallhattak a résztvevők előadásokat. Tájékoztatást kaptak az Ipari Park Portál (www.parkinfo.hu címen) indításának tapasztalatairól, ez utóbbinál fontos momentum, hogy Innopark Kht. is tagja volt a portál létrehozására szerveződött konzorciumnak. Fontos újdonságként hallhattak a résztvevők a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Európa Terv keretébe tartozó, az ipari parkok számára kidolgozott hitelkonstrukciójáról, amely az Európa Terv keretében 2006-ig összesen 10 milliárd forint keretösszegben ad kedvezményes hitelt az ipari parkok, a logisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez valamint a vállalkozási övezetekben tervezett beruházásokhoz. A konstrukció előnye az, hogy a hitellel együtt a közvetítő kereskedelmi bankok a pályázatokhoz szükséges bankgaranciát is megadják.

Az ipari parkok dinamikus fejlődését mutatja, hogy az elmúlt hét év alatt 28-ról 165-re nőtt számuk. A dunaújvárosi park beruházó- és üzemeltető szervezetét, az Innopark Közhasznú Társaságot 1995-ben alapította Dunaújváros Önkormányzata, a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. és a Dunaújvárosi Főiskola, s a társaság 1997-ben nyerte el az "ipari park" címet. Az első betelepülővel 1998-ban kötöttek szerződést, és a 30 hektáros területen 2003 végéig hét vállalkozás telepedett meg, 1014 munkahelyet teremtettek, és 4412 millió forint beruházást valósítottak meg, a cégek összesített árbevétele 10 376 millió forint volt. A napokban nyílt meg a nyolcadik vállalkozás telephelye (egy Renault-szalon), és folyik a kilencedik vállalkozás üzemcsarnokának építése. Az országos adatok szerint 2003 végén 141 ipari parkban volt betelepült cég, 2450 vállalkozás működött ipari parkban, amelyek 1 256 milliárd forint értékű termelő beruházással és 139 000 fős létszámmal 3 430 milliárd forint értékű terméket állítottak elő (66 százalékát exportra). Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2003-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak 17,3 százalékát, az ipar teljes értékesítési árbevételének 23,1 százalékát, valamint az ország ipari exportárbevételének 28 százalékát. A tényekhez tartozik az is, hogy a betelepült vállalkozások beruházásai tavaly nyolcmilliárd forinttal csökkentek, ez elsősorban néhány nagy cég kivonulása miatt (például Szombathely: Philips, Székesfehérvár: IBM). Az új betelepülők befektetései nyolcmilliárd forintot tettek ki. 2003-ban betelepült vállalkozások átlagosan 32 millió forint befektetéssel "kezdték" el a parki működésüket, ami arra utal, hogy az ipari parkok fejlődését kimondottan a kis- és közepes vállalkozások eredményezték. A recessziót a harmadik negyedévtől fokozatos gazdasági élénkülés váltotta fel, ami 2004-ben is folytatódott. Több, jelentősnek is nevezhető beruházás fejeződött be a parkokban, legutóbb például a Bosch cég az Egri Ipari Parkban avatta üzemét. A GKM előzetes felmérése szerint 2004-ben az ipari parkokban tevékenykedő vállalkozások gazdasági teljesítménye, exportja ismét jelentősen meghaladja az országos átlagot, az ipari parkok ismét visszanyerik az 1997-2001-es években tapasztalható növekedési dinamikájukat.

Forrás: www.dunaujvaros.com SJ (Dunaújváros Online Hírek)

A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium által támogatott kutatás keretében, 2003. november 4-én rendezett konferencia tapasztalatai alapján. Dunaújváros és kistérsége a kilencvenes években az ún. bejárt úttól való függését (path dependency) fejlődési modelljét követte, amelyre az adaptációs tanulás mintája jellemző. Ebben a modellben a gazdasági szervezetek által birtokolt tudás fejlesztésének kumulatív és integratív karaktere kap hangsúlyt: az új meglátások, felismerések minőségét, az innovációs rendszerben rendelkezésre álló, készen talált tudások alapvetően meghatározzák. Ez az ún. növekvő hozam elve (increasing return), amely szerint a már felismert tudás és tapasztalat beépülésének, integrációjának mértéke a meglévő szervezetekbe és intézményekbe felgyorsítja a kapcsolódó új tudások és megoldások fejlesztését. E modell a kilencvenes évtized drasztikus gazdaságtörténeti átalakulásának időszakában, az adaptációs tanulási folyamatok révén a társadalmi stabilitás megőrzésével egyetemben biztosította a piaci kihívásokra történő megfelelő válaszadást. Az adaptív tanulási folyamat további előnye, hogy mind a technológiai, mind pedig a szervezeti és vezetési megújulással kapcsolatos tevékenységekben, nem szakítja el a jelenlegi innovációt a múlt fejlődési folyamataitól, hanem a változásokat azok folyamatosságában szemléli, azaz az új megoldások, eljárások és módszerek történelmi előzményekbe ágyazódnak. A kilencvenes évek végére azonban, mikro és makro szintű változások következtében, mint a Dunaferr privatizációja és a gazdaság és munka világának globális átalakulása, a bejárt úttól való függés modelljének fejlődési lehetőségei kimerülőben vannak és a társadalmi fejlődés bezárulásával (lock-in) fenyegetnek. Dunaújváros új fejlődési szakaszba lépett, ahol - a monokultúrás gazdaságszerkezet átalakításával párhuzamosan – a helyi gazdaság és társadalom szereplőinek fokozott figyelmet kell fordítaniuk e bezárulás megakadályozására, a lehetséges fejlődési utak kijelölésének kérdéseire (path unlocking) és az új fejlődési utak (path creating) kialakításának és elterjedésének támogatására. E fejlődési szakaszban az adaptációs tanulási folyamatok mellett megjelennek a szervezeti tanulás reflexív (kritikai önértékelésre alapozott továbbépítő reakciókban gondolkodó) mintái is: a kilencvenes évtizedben Dunaújvárosban is olyan sokszínű és differenciált szervezetrendszer jött létre, amelyben a röviden bemutatott fejlődési minták (optimális esetben egymásra épülő fejlődési lépcsők), az adaptív mellett a reflexív tanulási folyamatok is beindultak. Már a mostani kutatást megelőző vizsgálat tapasztalatai is azt jelezték, hogy Dunaújváros térségében az elmúlt évtizedben létrejött egy sokszínű, heterogén gazdasági szervezetrendszer. Ez igen jelentős részben épül továbbra is a DUNAFERR cégcsoportra, de a cégcsoporthoz tartozó és nekik beszállító vagy termékeiket feldolgozó és értékesítő termelő és szolgáltató cégek mellett régebbi alapítású cégek is képesek voltak tulajdonformát és struktúrát váltani, miközben új vállalkozások is fejlődésnek indultak. E gazdálkodói szövet megismerése, elemzése, igényeinek, lehetőségeinek és fejlődési korlátainak megértése, a térség társadalmilag érzékeny foglalkoztatási viszonyainak és perspektíváinak feltérképezése kiemelt fontosságú a térségi közszereplők számára, mert ezzel alapozhatják meg komplex gazdaság-, foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitikai döntéseiket, a fent említett új fejlődési utak kijelölésére irányuló kísérleteket.

Az új fejlődési utak kijelölése és követése, a gazdasági és társadalmi szereplőktől új megközelítéseket és különleges felelősséget igényel. Ebben a folyamatban, a vállalkozók, mint a változások megvalósítói, ösztönzői és koordinátorai kulcsszerepet játszanak. A kistérség gazdasági fejlődésével kapcsolatos információkat és tapasztalatokat azonban a térség gazdasági és humán infrastruktúráját alakító számos partnernek - önkormányzatoknak, oktatási intézményeknek, szakmai kamaráknak, fejlesztési ügynökségeknek, érdekképviseleti szervezeteknek, civil szerveződéseknek - együttesen kell feldolgoznia folyamatos párbeszédben. Nemcsak e társadalmi szereplők új típusú együttműködésére van szükség, hanem elkerülhetetlen az egyéni és kollektív viselkedéseket szabályozó-koordináló mechanizmusainak a megújítása is. A továbblépés új szakaszát jelentheti a közöttük megvalósuló ún. nagyobb hozzáadott értéket eredményező stratégiai partnerség megteremtése. A gazdaság, az önkormányzat és az oktatási szféra jelenleginél szorosabb kooperációja kívánatos a kistérség számára adekvát fejlődési utak kijelöléséhez és követéséhez. A stratégiai partnerség vagy szövetség fontosabb jellemzői a következők: a résztvevők között az információk folyamatos áramoltatása, a régiós fejlesztési elképzelések kidolgozásában és megvalósításában való fokozott részvétel és elkötelezettség. Ami a legfontosabb: a különböző szereplők érdekeinek és törekvéseinek nemcsak a pillanatnyi, hanem főleg a közép és hosszú távú érdekeken alapuló kölcsönös figyelembevétele. Az utóbbi, különösen időigényes folyamat, azonban annak hiányában a stratégiai partnerség további fontos előfeltétele, a bizalmi viszonyok nem teremthetők meg. A vizsgált dunaújvárosi kistérségben is elindult a stratégiai partnerség irányába mutató, az intenzív párbeszéd kialakulását és fennmaradását biztosító projekt jellegű együttműködés a bevezetőben már említett Innopark Kht., a főiskola, a Közép Dunántúli Régió Fejlesztési Ügynökség, minisztériumok, Országos Foglalkoztatási Alapítvány, HÍD Alapítvány, kutatóintézetek stb. részvételével. A stratégiai partnerség kialakítása, mint korábban jeleztük, időigényes tevékenység, a felsorolt partnerektől valamint az abból kimaradt olyan szereplőktől, mint a mikro és kisvállalkozói szféra képviselőitől kollektív tanulási folyamatokban való részvételt igényel. Ezt jelenleg több tényező akadályozza, közülük a helyi szereplők leggyakrabban a DUNAFERR vállalatcsoport privatizációjával kapcsolatos kivárást említették, mint olyan visszahúzó erőt, amely a privatizációtól elvileg független folyamatok beindítását is nehezíti.

A gazdasági szereplők hálózatainak fejlettsége és a projekt jellegű együttműködésben való részvételi képessége jelentős mértékben bővítheti a térség egyéni vállalkozásainak gazdasági teljesítőképességét. Az alkalmi, de többé-kevésbé tartós termelési együttműködések lehetővé teszik a kisebb cégeknek, hogy fokozatosan kezdjenek expanzióba és kihasználják lökésszerűen jelentkező nagyobb piaci keresletet. Ilyen kooperációval egyúttal a foglalkoztatás stabilizálható és nagyobb kockázatok nélkül bővíthető. A hálózati jellegű kooperációból származó előnyök kihasználása főleg a mikro-, kis és középvállalatok számára fontos, hiszen ebben a vállalati csoportban, a piaci kihívásokat kezelni tudó üzleti funkciók kiépítettsége - az emberi és a pénzügyi erőforrások szűkössége következtében - lényegesen fejletlenebb, mint a nagyvállalati szervezetben. A hálózati és projekt jellegű együttműködés révén, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások képesek áthidalni, pótolni a változatos üzleti funkciók gyakorlásához szükséges tudás deficitet, információhiányt, reakcióképességet vagy a kapcsolati rendszer hiányát. Az értékesítési és a beszállítói hálózatok vizsgálata egyfelől azok aszimmetrikus jellegét - az értékesítési piacok esetében azok regionális jellegét, a beszállítói piacok esetében azok országos dimenzióját - jelezte, ugyanakkor a nemzetközi hálózatokban való részvétel fejletlenségét is kimutatta. A dunaújvárosi kistérséggel összehasonlítva, a közép dunántúli térségben működő vállalkozások hálózati részvétele kiegyensúlyozottabb: lényegében azonos arányban szerveződnek a vállalatközi kapcsolatok a helyi régióban és országos szinten). A cégek ezeknek az innovatív, a versenyt és a kooperációt ötvöző hálózati szerveződéseknek az életre hívásával, illetve az azokba való bekapcsolódással tehát sokkal hatékonyabban reagálhatnak piacaik megváltozására, egyben az országos és nemzetközi piacokra is könnyebben kiléphetnek (az uniós pályázatokon való sikeres szerepléshez is elsősorban európai konzorciumi partnerekre van szükség). A kistérség gazdasági fejlődési útjának keresése, beazonosítása elválaszthatatlan, a régióban működő cégek fejlődési potenciáljának megítélésétől. A felmérésben szereplő cégek döntő többsége a versenytársaihoz hasonló fejlettségű technológiával rendelkezik és nem jellemző az ún. csúcstechnológiák használata, ami rendkívül költségigényes beruházásokat igényel. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy hosszú távon az elavult technológia még az egyébként magas szintű szaktudást is amortizálja.

Ilyen adottságok mellett, a kisrégió vállalkozásai által előállított termékek és szolgáltatások versenyképességének javítása – az ún. csúcstechnológiák alkalmazásának hiányában - elsősorban a más térségekben, országokban és cégeknél jelenlévő, élenjáró vezetési és irányítási módszereket, technológiák fokozott elsajátításán, alkalmazásán és továbbfejlesztésén alapszik. A vezetési és szervezési technikák, (ICT alkalmazása, team munka, korszerű minőségbiztosítási rendszerek stb.) tekintetében a kisrégió és a közép dunántúli régió cégek viszonyában minimális (ICT és team munka) vagy nincs elmaradás (ISO, profit vagy költség centrum, rendszer beszállítás, TQM, raktárkészlet nélküli termelés stb.) E szervezeti innovációk felgyorsíthatják a más szektorokban, térségekben vagy kutatóhelyeken felhalmozott tudások elsajátítását és beépítését a vállalkozások mindennapi gyakorlatába. A regionális gazdaságokkal foglalkozó szakirodalom összes fontosabb irányzata - legyen szó klaszterekről, ipari övezetekről, regionális innovációs rendszerekről, stb. - a rendelkezésre álló pénzügyi források és technológiai színvonal mellett különös figyelmet szentel a regionális térben szerveződő társadalmi szervezet kritikus szerepére. E társadalmi szervezet az alábbi fontosabb elemekből áll: a regionális (gazdasági, oktatási, önkormányzati és civil) aktorok között szerveződő fejlett bizalmi viszonyok, e bizalmi viszonyokon alapuló intenzív társadalmi párbeszéd, kompetens és jól képzett menedzsment és vállalkozói réteg, jól szervezett vállalkozói és civil közösség, kvalifikált és rugalmas munkaerő, fejlett munkaügyi kapcsolatok, a szereplők regionális kereteken is túlnyúló hálózatokban való részvétele, az aktorok között a verseny és a kooperáció együttes jelenléte, a specializáción és koordináción alapuló kollektív hatékonyság, regionális/kistérségi stratégiai partnerség, stb. Összegzésképpen elmondható, hogy a Dunaújvárosi kistérségben kiépültek a fenti társadalmi szervezetrendszer fontosabb elemei. Rendelkezésre állnak azok az intézmények és endogén feltételek, amelyek alkalmassá tehetik a kistérséget az ipari szerkezetátalakításból adódó nehézségek leküzdésére. Természetesen e területeken is vannak még hiányosságok, tennivalók, de elmondhatjuk, hogy nem elsősorban újabb és újabb intézményekre, hanem a meglévők közötti konkrét együttműködések elindítására van szükség. Ezen együttműködések számos terepen eredményesek lehetnek, így a szakképzés területén, a térség lakóinak olyan általános készségfejlesztésében, mint az idegennyelvtudás és az alapvető számítástechnikai ismeretek, a vállalatközi hálózatok fejlesztésében, a szervezeti innovációk terjesztésében, illetve a térségi társadalmi párbeszéd számos területén.

Konferenciát rendeznek pénteken az életképes helyi vállalkozások működési feltételeinek javításáról azzal a céllal, hogy az ezen témában készülő projektet elméletileg megalapozzák, és biztosítsák a program társadalmi elfogadottságát. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara, az M8 Dunahíd Kft., a Híd Egyesület Üzletemberek Klubja és az Innopark Kht. konferenciát rendez Versenyképes, innovatív kistérség címmel március 26-án, pénteken. A kamara nagytermében azzal a céllal gyűlnek össze a résztvevők, hogy az Acél-Híd program Az életképes helyi vállalkozások működési feltételének javítása - projektjét elméletileg megalapozzák és társadalmi elfogadottságát biztosítsák. A területfejlesztés aktuális kérdéseiről dr. Nagy Sándor, a MEH Területfejlesztésért felelős politikai államtitkára tart nyitóelőadást, majd dr. Kálmán András polgármester az Acél-Híd programról beszél. Innovációpolitikáról és annak hazai szervezeti rendszeréről dr. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal munkatársa értekezik, majd "Az innováció technológiai és társadalmi jellemzői. Példák a Dunaújvárosi kistérségből" címmel dr. Makó Csaba, MTA Szociológiai Intézet munkatársa tart előadást. Az innovációpolitika nemzetközi tapasztalatairól Révai András, Innostart Alapítvány munkatársa számol be, míg dr. Kovácsné Ihász Anita, Ipargazdasági Kutató Kft. képviselője a klaszterekről és hálózatokról tart előadást. Az életképes helyi vállalkozások működési feltételének javítása - projekt előzményeiről és jelen állapotáról Réti Vilmos, helyi kamara elnöke és Illéssy István, Innopark Kht. ügyvezető igazgatója ad tájékoztatást.  A konferencia levezető elnöke Urbán László, a Híd Egyesület Üzletemberek Klubjának elnöke lesz.

Forrás: www.dunaujvaros.com doszerk (Dunaújváros Online Hírek)

Három telket értékesítettek tavaly az ipari parkban, s ezzel mindössze 4,5 hektár szabad terület maradt a harminc hektárból, derül ki az Innopark Kht. beszámolójából, amelyet nemrég fogadott el a közgyűlés. Tavaly három telket értékesítettek az ipari parkban, s ez százmilliós bevételt hozott a városnak. Hétre növekedett a működő vállalkozások száma, ugyanis 2003-ban a V. A. Techn Kft. épülete is elkészült, s további két beruházás kezdődött, amelyek várhatóan idén befejeződnek. Az ITD Hungary közreműködésével 10-12 külföldi cég számára adott ajánlatot az Innopark, s több látogatást is eredményezett az ajánlattétel. A befektetők kiemelt érdeklődésére számíthatna az ipari park, ha megfelelő nagyságú közművesített területet tudna felkínálni. Ma már erősen korlátozottak a lehetőségek, ugyanis a 30 hektáras területből csak 4,5 egybefüggő rész van, ám az is L alakú. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az átlagos külföldi befektető 5-10 hektáras területet keres, míg egy autógyár területigénye akár száz hektár is lehet. Egyelőre hiába áll rendelkezésre a volt termesztőtelep a maga húsz hektárjával, a közmű "csak" tervezési szakaszban van, s a terület jelenlegi funkciója - mezőgazdasági, állattenyésztési - nem igazán vonzó a befektetők számára, olvasható a beszámolóban. Az Innopark Kht. kedvező folyamatként értékeli, hogy az önkormányzat felismerte: az éles nemzetközi versenyben a telekár döntő tényező lehet. Tavaly ennek köszönhetően jelképes áron kínáltak területet egy távol-keleti befektetőnek, amely kétezer munkahely megteremtésével kecsegtetett, ám a rendelkezésre álló teleknagyság miatt "meghiúsulni látszik" az informatikai vállalkozásban érintett befektető letelepedése. Jelenleg mintegy ezer munkavállaló dolgozik az ipari park területén, adott tájékoztatást a közgyűlésben Illéssy István, a kht. ügyvezető igazgatója. Tavaly hiába települtek be újabb cégek, a meglévőknél leépítés volt, így 2003-ban nem növekedett a foglalkoztatottak száma. Fontos lépés volt az Innopark Kht. életében az inkubátorház megnyitása 2003 májusában. A beruházás összesen 215 millió forintba került, ebből százmillió a gazdasági minisztérium, 17 millió a Megyei Területfejlesztési Tanács és tízmillió a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatából származott. Az önkormányzat 69 millió forinttal, a kht. pedig 19 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. Az inkubátorházban kiépítették az irodai funkciókat: telefon alközpont, internet-hozzáférés, fax, fénymásolás, hálózati nyomtató van. Az internet-hozzáférést például a nyolc bérlő vállalkozásból öt veszi igénybe. A továbbiakban a szakmai szolgáltatások kiépítése a feladat, ilyen például a gazdasági, innovációs, pályázati tanácsadás, a hitellehetőségek biztosítása. A bérbe adható terület immár hatvanszázalékos kihasználtsággal működik, nyolc vállalkozás telepedett itt le. Az eredmény nemzetközi összevetésben is jónak tekinthető. Ez is bizonyítja, hogy Dunaújvárosban számos innovatív kisvállalkozás van, s ezek érdemesek a támogatásra, állítja a kht. ügyvezetője.

 
Forrás: www.dunaujvaros.com sj (Dunaújváros Online Hírek)

Az önkormányzat, a Dunaferr és az Országos Foglalkoztatási Alapítvány néhány évvel ezelőtti hasonló vizsgálatainak eredményével is összehasonlította a mostani felmérés adatait előadásában dr. Makó Csaba kutatási igazgató: a 2000-2001-ben zajlott, szintén kutatóintézetük által végzett felmérések - amelyek hamarosan könyv alakban is megjelennek sőt, a kutatóintézeti-egyetemi szcéna érdeklődésétől övezve várhatóan idegen nyelven is napvilágot látnak - és a mostani vizsgálat alapadatai "egy irányba mutatnak": kistérségi szinten sok a tartalék, de a vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás gondjai nem oldhatók meg saját erőből. A kutatási igazgató több lényeges eredményt kiemelt a több száz oldalra rúgó vizsgálati anyagból: mint elmondta például, elmozdulás történt a korábbinál dinamikusabb szervezeti rendszer felé, egyre több jel mutatja a technológiák korszerűsödését - nem utolsósorban a webes alkalmazások, a korszerű ICT-rendszerek "beemelése" terén! -, ugyanakkor a még mindig sok a kihasználatlan adottság. Dr. Makó Csaba előadásában a térség partneri együttműködéseinek radikális újragondolását javasolta mind az együttműködések megújítása, mind az együttműködések számának gyarapítása terén. A vállalatfejlesztési stratégiák adatai közül kétszáz mikro-, kis- és középvállakozás, valamint nagyvállalat vizsgálata nyomán kiemelte: még mindig a "nagyok" uralják a foglalkoztatáspolitikai szektort, de a mikro- és kisvállalkozások tartoznak a legdinamikusabb fejlesztők közé. Dr. Makó Csaba kiemelte: kistérségi szinten az agrárszektor leszálló ágba került, a feldolgozóipar fellendülőben, és már-már húzóágazatnak számít a kereskedelem és vendéglátás területe, ugyanakkor a piac szereplőit - minden szinten - forráshiány és bizonytalanság, valamint, és ez már a jövőre vonatkozva lehet figyelmeztető jel, alacsony hálózatépítési képesség és készség jellemzi az elvégzett kutatások eredményei alapján. (A DO-tudósító a Sulinet-expressz révén azonnal ráismert: az ellenpéldaként felhozott cég - amelyik az ország közel ötven hasonló vállalkozásával társulva, hatékony és eredményes infokommunikációs eljárásokat is alkalmazva jelent meg az országos számítástechnikai piacon - éppen a lapunkat részben tulajdonló No1. Számítástechnikai Kft. Ennyi önfény még belefér, ugye?). A kistérségi felmérés létszámfejlesztéssel, versenyképességgel és szervezeti innovációval kapcsolatos eredményeit Keszi Roland tudományos munkatárs ismertette, a tudás, képzés és versenyképesség kapcsolatairól Illéssy Miklós tudományos munkatárs szólt a konferencián, az MTA-ELTE vizsgálatainak eredményeinek szociálpolitikai vonatkozásairól dr. Simonyi Ágnes egyetemi docens tartott előadást. A vizsgálat másik nagy témaköréről, a képzési programok sajátosságairól a Dunaújvárosi Főiskola és a Duna Menti Regionális Népfőiskola képviseletében Kántor Károlyné főiskolai docens beszélt: előadásában a képzési programok mellett a - munkaerőpiac szempontjából releváns - kibocsátási jellegzetességekről is szót ejtett. Abban pedig a konferencia összes résztvevője egyetértett: a két szférának - ha tetszik, két világnak - folyamatosan és mindig friss információk birtokában kell árgus szemekkel figyelnie nemcsak a saját, de a másik működését is.

Forrás: www.dunaujvaros.com Ny.Zs.  (Dunaújváros Online Hírek)

A gazdaság és a szakképzés együttműködési lehetőségeire fókuszál az a nagyszabású konferencia, amelyet - az MTA Szociológiai Intézetének kutatási eredményeit bemutatandó - jövő kedden rendez a Duna Menti Regionális Népfőiskola. Az Innopark Kht. lapunk hasábjain is megénekelt pályázati sikere nyomán nyílt lehetőség - a pályázat egyik részfeladataként - azoknak a kutatásoknak az elvégzésére, amelyek a dunaújvárosi munkáltatói igények és szakképzési programok összefüggéseit vizsgálták. A Kistérségi modell a gazdaság és a szakképzés együttműködésére, különös tekintettel a nagy foglalkoztatók képzési igényeire és az új gazdaság kihívásaira című program keretében az MTA Szociológiai Intézete irányította a vizsgálatokat, amelyekbe bekapcsolódott az ELTE Szociálpolitikai Intézete, valamint - dunaújvárosi partnerként - a Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézete (DFKI) és a Duna Menti Regionális Népfőiskola is (a kutatást a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. támogatta). A vizsgálatok eddigi eredményeit nagyszabású konferencia keretében mutatják be az érdeklődőknek és a nyilvánosságnak, mondta a DO-nak Kántor Károlyné főszervező, aki szerint egyaránt sok tanulsággal szolgálhatnak a nagy foglalkoztatók készség- és tudásigényét vizsgáló felmérés eredményei, a szakképző intézmények képzési programjával kapcsolatos vizsgálatok, valamint a vizsgálathoz kapcsolódó életútelemzések is. A tanácskozást november 4-én, kedden délelőtt tíz órától rendezik a Dunaferr Klub Hotel konferenciatermében. Réti Vilmos, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntője után Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezetője ismerteti a projektet, majd dr. Makó Csaba kutatási igazgató (MTA) és dr. Simonyi Ágnes (ELTE) közös előadását hallhatják a vendégek a tudások szerepéről a rugalmas piaci alkalmazások területén. A kistérségi felmérés tapasztalatait Keszi Roland (MTA) foglalja össze Létszámfejlesztés, versenyképesség és szervezeti innovációk című előadásában, a vizsgálathoz kapcsolódó esettanulmányok/életútinterjúk tapasztalatait Illéssy Miklós (MTA) összegzi Tudás, képzés és versenyképesség a dunaújvárosi kistérségben címmel. A konferencia záró előadását dr. Kántor Károlyné (DFKI) tartja a szakképző intézmények képzési programjairól és kibocsátási jellemzőiről.
 
Forrás: www.dunaujvaros.com Ny.Zs. (Dunaújváros Online Hírek)

A Dunaferr által kínált más befektetési lehetőségekről is szólt Hónig Péter, ismertette a kerítésen belüli infrastruktúrát, szolgáltatásokat, az elkötelezett, magas ipari kultúrával rendelkező munkaerőt, az átképzésben is segítséget nyújtó képzési bázist. És kitért arra is, hogy a kistérségben jelentős infrastrukturális fejlesztésekről döntött már a kormányzat. A város és kistérség fejlesztését célzó Acél-Híd programot Rohonczi Sándor, a gazdasági bizottság elnöke ismertette, beszélt a foglalkoztatási és térségfejlesztési program előzményeiről, a korábbi munka során elért eredményekről, a kistérség helyzeti előnyeiről, valamint az infrastrukturális fejlesztések várható hatásairól. Ehhez az előadáshoz kapcsolódott Szabó Imre prezentációja, mely a kiemelt térségi projektek és a városfejlődés kapcsolódásait ismertette. Beszélt a májusban elfogadott településszerkezeti tervről, az iparfejlesztést célzó területekről, valamint arról, hogy a tervezett kikötő mellé létesülő logisztikai központot megalapozó tanulmányterv most készül irodájuknál. Az ipari parkról, a nemrég létesült inkubátorházról Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója beszélt, aki emellett bemutatott a jelenlévőknek egy olyan prezentációs anyagot, amelyet Réti Vilmos kamarai elnökkel állítottak össze. Angol nyelven mutatja be komplex módon a várost, az itteni befektetési lehetőségeket, az ipari park két területét, valamint a Dunaújváros és Rácalmás között kialakítandó 400 hektáros ipari területet, melynek már készül a rendezési terve, és már megjelentek vele a nemzetközi piacokon is. Vér Szilveszter városfejlesztési vezető főtanácsos a Szalki-sziget projektet ismertette, beszélt az előzményekről, a város és a kamara összefogásáról a hosszú ideje fennálló probléma megoldására. A komplex tanulmányterv elkészítésére pályázati pénzhez jutott a projekt, mely mintául is szolgálhat a Duna-parti természeti környezetek megfelelő hasznosítása számára, a külső források bevonására.
   

A kormányzati szerepvállalásról dr. Soós Adrianna kormánymegbízott beszélt. Kifejtette, hogy a kormány külön foglalkozik a kistérséggel, döntés született a 6-os útról és a hídról. A befektetések ösztönzése, munkahelyteremtés érdekében pénzeszközt különítenek el a térség számára, hogy az ismert támogatási rendszeren túl - mely preferálja a hátrányos helyzetű területeket, míg a dunaújvárosi semmilyen mutató alapján nem tartozik ide, legfeljebb veszélyeztetett a gazdasági struktúraváltás következtében - egyedi eljárási utat biztosít a támogatás megszerzéséhez. Már a tárcák között köröz egy kormány előterjesztés, mely szerint 300 millió forintnyi pénzeszközt kapna ilyen célra a regionális fejlesztési tanács, és olyan összegekről is szó van, amelyek felett a kistérségi fejlesztési tanács, vagy más helyi szerv dönthetne. Így, tette hozzá a kormánymegbízott, minden remény megvan arra, hogy a kistérségbe az átlagosnál nagyobb mértékben jussanak befektetés ösztönző források gyorsabban és direktebb módon.

Forrás: www.dunaujvaros.com K. K. (Dunaújváros Online Hírek)

Az ITD Hungary külföldi képviseleteinek vezetőiből álló csoport látogat holnap Dunaújvárosba. Az ITD Hungary külföldi képviseleteinek - szám szerint 34 külföldi irodájuk működik 29 országban - vezetőiből álló csoport látogat holnap Dunaújvárosba. Elsőként polgármesteri köszöntő hangzik el a Városháza közgyűlési termében tíz órától kezdődő rendezvényen, majd a Dunaferr Rt. helyzetét Hónig Péter elnök-vezérigazgató mutatja be. A térségfejlesztést célzó "Acélhíd" programról Rohonczi Sándor, a gazdasági bizottság elnöke beszél majd, ezt követően pedig a kiemelt térségi projekteket - híd, M6, kikötő -, ezek városfejlesztésre gyakorolt hatását Szabó Imre főépítész fogja ismertetni. A Dunaújvárosi Ipari Parkot Illéssy István, az Innopark Kht. ügyvezető igazgatója, a Szalki-sziget projektet pedig Vér Szilveszter városfejlesztési vezető főtanácsos mutatja be a jelenlévőknek. Kormányzati szerepvállalás a térség fejlesztésében címmel dr. Soós Adrianna kormánymegbízott tart majd előadás.

Forrás: www.dunaujvaros.com doszerk (Dunaújváros Online Hírek)

A dunaújvárosi kamara, valamint négy helyi vállalkozás képviselője is részt vett a linzi Magyar Gazdasági Fórumon. Rajtuk kívül csak a győri ipari park képviselte a hazai gazdaság szereplőit. A felső-ausztriai kamara kezdeményezésére, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részvételével Magyar Gazdasági Fórumot - gazdasági tanácskozást és üzletember-találkozót - tartottak június 17-én, kedden Linzben, a tartományi gazdasági kamara épületében. A hazai vállalkozókat a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara és négy helyi vállalkozás vezetője képviselte - a delegációt elkísérte dr. Tóth István, Dunaújváros jegyzője is -, valamint a dunaújvárosi és a győri ipari park. A győri térség a közelség, Dunaújváros a hagyományos, testvérvárosi kapcsolat okán vett részt a találkozón, melyhez a mind közelibb EU-csatlakozásunk adott apropót. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarának megalakulása óta ez az első jelentősebb nemzetközi kapcsolatfelvétele. A magyarországi gazdasági folyamatokról a linzi értekezleten elsőként dr. Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára tartott előadást. Ezt követően az osztrák kamarák budapesti irodájának vezetője, majd az ITD Hungary bécsi irodájának képviselője, aztán pedig Bazsó Csaba, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára beszélt a magyarországi befektetésekkel kapcsolatos tudnivalókról, felajánlották segítségüket, szolgáltatásaikat. Ezután egy, évek óta Magyarországon tevékenykedő osztrák, nyílászárókat előállító vállalkozás képviselője ismertette tapasztalatait. A délelőtti program zárásaként a győri, majd a dunaújvárosi ipari parkot működtető Innopark Kht. mutatkozott be. Délután a jelenlévő dunaújvárosi vállalkozások folytattak megbeszéléseket a tevékenységük iránt érdeklődő osztrák cégek vezetőivel. A Momert kapcsolatfelvétele új munkák szerzésével kecsegtet. A H+H Dunaforg Rt. hat osztrák cég képviselőjével folytatott tárgyalást. A linzi látogatás hazai résztvevői tehát sikeresnek értékelték a kapcsolatfelvételt - tudtuk meg Réti Vilmostól, a dunaújvárosi kamara elnökétől -, azonnali üzletek azonban nem várhatók egy ilyen eseménytől, gazdasági haszna csak később mutatkozhat meg.

Forrás: www.dunaujvaros.com K.K. (Dunaújváros Online Hírek)

Ma nyílt meg az Industria 2003, melyen a Dunaferr több tagvállalata is kiállít, emellett ma délelőtt szakkonferencia foglalkozott a magyar bányászat és kohászat jövőjével. Tizenegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit ma az Industria 2003 Nemzetközi Ipari Szakkiállítás. A magyar ipar legnagyobb fórumán hagyományos résztvevő a Dunaferr, melynek tagvállalatai közül a Lemezalakító Kft., a DWA Hideghengermű Kft., a Fejlesztő és Karbantartó Kft., a Dutrade Rt., a Metab Kft. és az Elektroszerviz Kft. képviselteti magát. Az F pavilon 203/a standján egyebek között melegen és hidegen hengerelt termékekkel, idomacélokkal, radiátorokkal, kovácsolt és forgácsolt alkatrészekkel, villamos motorokkal ismerkedhetnek az érdeklődők. A május 27-e és 30-a között nyitva tartó szakkiállítás hozzájárul a Dunaferr kiterjedt hazai és külföldi üzleti kapcsolatainak ápolásához, fejlesztéséhez. A rendezvény egyúttal jó alkalom a konkurencia megismerésére is. A dunaújvárosi cégek közül az Euromix NK-t találtuk még az Industria honlapján, az általuk forgalmazott termékekkel a D pavilon 403/I standján találkozhatnak az érdeklődők. Az Innopark Kht., a dunaújvárosi ipari park működtetője pedig a szintén kiállító ipari parkok, befektetési lehetőségek között jelenik meg az A pavilon 301/C standján. A tágabban vett térséghez tartozó hír, hogy az Industria Export Díjak között egy dunaföldvári cég - a Váradi és Társai Kft. - az első kategóriában (0,1-1 milliárd forint) vehette át az ipari export átlagosnál nagyobb ütemű növelését jutalmazó elismerést. A mai napon konferenciát tartottak "A magyar bányászat és kohászat az EU csatlakozás küszöbén" címmel az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szervezésében. Elsőként dr. Marczis Gáborné, a Magyar Vas és Acélipar Egyesülés igazgatója a magyar vas- és acélgyártás helyzetéről és túlélési lehetőségeiről beszélt, majd a hazai kőbányászattal, a lignitbányászat perspektíváival és a beszállító vállalkozások jövőjével kapcsolatban hangzottak el előadások.

Forrás:www.dunaujvaros.com doszerk (Dunaújváros Online Hírek)

A május elején megnyílt inkubátorházban már a bérelhető terület több mint harminc százalékát foglalják el a betelepült vállalkozások. Az eltelt három hónap során kiderült, hogy hosszabb időszakkal kell számolni az épület megfelelő szintű betelepüléséhez, ugyanakkor az is igazolódott, hogy szükség van az inkubátorház által nyújtott szolgáltatásokra, és mind több cég választja tevékenysége színhelyéül a volt szovjet laktanya egyik épületében kialakított irodákat, műhelyeket. A betelepült cégek nem bánták meg döntésüket. A bérbe adható területnek már több mint harminc százaléka foglalt, a teljes 2747 négyzetméteres nettó alapterületből (mely a közös helyiségeket és az Innopark Kht. irodáját is tartalmazza) 754 négyzetméter kelt már el. Jelenleg hat vállalkozás dolgozik az inkubátorházban. A legelső cég az Aura Text 2003 Ruhaipari Kft. volt, ügyvezetője, Sebestyén Pál kérdésünkre elmondta, hogy május 12-ével indultak az új helyszínen, az új tevékenységhez igazodó új céggel. Bérmunkát végeznek elsősorban külföldre, női blézereket, szoknyákat, nadrágokat varrnak. A lehetőségre az újságban figyeltek fel: kezdő vállalkozók számára kedvezményes bérleti lehetőséget kínál az inkubátorház. Már tavaly decemberben érdeklődtek, a kínált feltételeket, árakat, szolgáltatásokat kedvezőnek találták, így öt helyiséget - műhelyeket és irodákat - béreltek ki. Az ügyvezető szerint meg vannak elégedve mindenféle szempontból, nemrégiben francia vendégek voltak náluk, akik kifejtették: uniós szemmel nézve is jó színvonalú kialakításában és szolgáltatásaiban is az inkubátorház. Számukra különösen fontos volt, hogy az épületben megfelelő öltözők és zuhanyzók, szociális helyiségek állnak a dolgozóik rendelkezésére. Egyetlen hiányosságként a parkolók kialakításának hiányát tartják, azonban a terület rendezése még várat magára, bíznak benne, hogy ez is mielőbb megoldódik.

Az Innopark Kht. által működtetett ipari parki területen megvalósított beruházás - ahogy többször beszámoltunk már róla - 211 millió forintba került, ebből 100 milliót a Széchenyi Terv, 17 millió 250 ezret a megyei, 10 milliót a regionális területfejlesztési tanács pályázatán nyert az Innopark Kht., harminc műhelyt és tizenöt irodát alakítottak ki a színvonalasan felújított épületben, melynek egy szintje még felújításra vár, ott további helyiségeket alakíthatnak ki. A projekt részeként valósult meg az inkubátorház most induló portálja is, mely az Innopark honlapjához (www.innopark.hu) kapcsolódik. A portálon nemcsak az inkubátorház szolgáltatásai, a betelepült cégek ismerhetők meg, hanem utóbbiak üzleti ajánlatai is - a számukra biztosított adminisztrációs felület használatával kerülhetnek fel -, a böngészőket a vállalkozói tevékenységet, pályázatkészítést, üzleti információszerzést, az uniós kérdésekben való eligazodást segítő linktár várja, emellett nagyon jól használható, vállalkozók számára szükséges ismereteket közvetítő távoktatást is igénybe lehet venni egy regisztrációt követően. Az inkubátorházba a kezdő és a technológiaintenzív vállalkozások kedvezményes bérleti díj fizetése ellenében költözhetnek be. Az első évben harminc, a másodikban húsz, a harmadikban tíz százalék kedvezményt kapnak. A negyedik évben már nincs kedvezmény, ezt követően pedig már hasonló ütemben emelkedik a bérleti díj. Az épületben 35 és 70 négyzetméter közötti műhelyek és 15-30 négyzetméter közötti irodák bérelhetők, egyszerre több is. Mód van arra is, hogy az előbbi kategóriába nem tartozó vállalkozások telepedjenek le az inkubátorházban - a kedvezmények nélkül is kedvező bérleti díj, illetve a jelenlévő vevőkör reményében -, azonban számolniuk kell azzal, hogy addig maradhatnak (a felmondási időt is figyelembe véve), amíg kedvezményezett bérlőnek nincs szüksége a helyre. Az inkubátorházat választó vállalkozások a kedvezményes bérleti díjon túl még egy sor előnyhöz jutnak. A tevékenységüket segítő - korábban említett - portálon túl kedvezményes, korlátlan internethasználat, olcsó telefonelőfizetés, hálózati nyomtató, ingyenes faxfogadás, fénymásolási lehetőség segíti a munkájukat, teszi könnyebbé - és olcsóbbá - az indulást. A későbbiekben a szolgáltatások köre tovább bővül technológiai, pályázati kockázati tőke biztosításával.

K. K.

Az utolsó munkálatokat végzik az északi ipari parkban létesült technológiai inkubátorházban, áprilisban várhatóan indulhat a beköltözés: a kezdő és a technológiaintenzív vállalkozásokat kedvezményes bérleti rendszer várja. Az utolsó belső munkákat végzik az Innopark Kht. volt szovjet laktanya egyik legénységi épületében kialakított inkubátorházában: szerelik a világítást, az álmennyezetet, zajlik a festés, a hidegburkolás - tudtuk meg Illéssy Istvántól, a közhasznú társaság ügyvezetőjétől. Mint korábban beszámoltunk róla, a beruházás 211 millió forintba került, ebből 100 milliót a Széchenyi Terv, 17 millió 250 ezret a megyei, 10 milliót a regionális területfejlesztési tanács pályázatán nyert az Innopark, harminc műhelyt és tizenöt irodát alakítottak ki a színvonalasan felújított épületben. Március 31-én megkezdődik a műszaki átadás, áprilisban várhatóan a használatba vételi engedély is meglesz, kezdődhet a beköltözés. A helyiségek harmadára már van érdeklődő, kötik a szerződéseket. Legfeljebb a külső területrendezésnél, az út, a parkoló kialakításánál lehet csúszás az elhúzódó, fagyos tél miatt. Mint korábban beszámoltunk róla, az inkubátorházba a kezdő és a technológiaintenzív vállalkozások kedvezményes bérleti díj fizetése ellenében költözhetnek be. Az első évben harminc, a másodikban húsz, a harmadikban tíz százalék kedvezményt kapnak. A negyedik évben már nincs kedvezmény, ezt követően pedig már hasonló ütemben növekvő büntető pótlékok lépnek életbe. Azok a vállalkozások, amelyek március vége előtt kötnek bérleti szerződést, további kedvezményben részesülnek. Az első évben számukra negyven százalék a kedvezmény a következőben 26, majd 13. Mód van arra is, hogy az előbbi kategóriába nem tartozó vállalkozások telepedjenek le az inkubátorházban - a kedvezmények nélkül is kedvező bérleti díj, illetve a jelenlévő vevőkör reményében -, azonban számolniuk kell azzal, hogy addig maradhatnak (a felmondási időt is figyelembe véve), amíg kedvezményezett bérlőnek nincs szüksége a helyre. Az utóbbi félévben jelentős lendületet kapott a reménybeli befektetők felkutatásáért végzett munka a városban, és ez az összefogottabb tevékenység az érdeklődés növekedését hozta magával mondta el a DO-nak Illéssy István. A tárgyalások azt mutatják, hogy a városban is nagy területek iránt mutatkozhat érdeklődés, nem biztos, hogy a Rácalmás felé kell elsősorban a város ipari területeit bővíteni, hiszen a déli területet az - immár belátható időn belül - épülő, közeli híd és a 6-os csomópontja felértékeli a befektetők számára, emellett készül Kisapostag rendezési terve is. Az említett területeken még hiányoznak közművek, utak, a tulajdonviszonyok sem rendezettek, azonban egy nagyobb befektető letelepedése - ahogy az északi iparterület esetében is történt - segítheti az infrastruktúra kiépítését, és egyben "fazont" is ad majd a térségnek. Az északi ipari parkban már ilyen jellegű gondok nincsenek, az előkészített területek szépen fogynak, a Magyar utcai front hamarosan teljes egészében elkel, most egy autószalon számára értékesítenek egy telket.

K. K.

A Mile Kft. közép-dunántúli villamosipari kereskedelmi központját nemrégiben nyitotta meg az északi ipari parkban. A dunaújvárosi helyszín mellett szóltak a várható logisztikai fejlesztések, a színvonalas ipari parki környezet, a meglévő üzleti partnerek és a helyi szakmai háttér. A Mile Kft. Magyarország egyik legnagyobb ipari elektronikai nagykereskedése, tavaly éves forgalmuk elérte a 7 milliárd forintot. A Mile Andor által alapított - és azóta is vezetett - cég immár a Rexel-csoport (a világ egyik vezető elektronikai csoportja) tagjaként tevékenykedik. Az így kapott tőkeinjekció nyomán a társaság megkezdte országos hálózatának kiépítését: már nem csak budapesti székhellyel működnek. A veszprémi és a miskolci raktáráruház megnyitását követően a dunaújvárosi a harmadik vidéki telephelyük. A zöldmezős beruházással 4000 négyzetméteres területen felépült, 1200 négyzetméteres áruház a budapesti központ másaként valósult meg, a Mile teljes áruválasztéka elérhető itt. A raktárkészlet már jelenleg is meghaladja a 100 millió forintos nagyságrendet.

Kóbor Etelka, a dunaújvárosi üzletág területi kereskedelmi igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy régóta kereskedelmi partnere, vevője Mile Andor cégének, amikor felmerült a regionális központ létrehozásának igénye, dunaújvárosiként természetesen az itteni előnyöket sorolta a cégvezetőnek: a várható infrastrukturális fejlesztések, a Dunaferr, mint nagy felhasználó közelsége, az itteni szakmai háttér. Három helyszín merült fel a raktáráruház letelepítésére, a gyors döntés az északi ipari park mellett szólt. A Mile öt vidéki telephelyet tervez szerte az országban, a dunaújvárosi feladata tehát meglehetősen nagy régió ellátása. Egy munkatársuk folyamatosan járja a területen működő kereskedőket, beruházókat, a megrendelések alapján szállítják ki az árut. Minden dunaújvárosi villamossági bolt számára szállítanak árut. A Mile Kft. több jelentős gyártó magyarországi képviseletét látja el, és kétszázféle cég termékeit forgalmazzák. A magas minőségű villamosipari termékek, mérőberendezések paramétereinek, előnyeinek, szerelésüknek megismerését a felkészült munkatársaik szakmai tanácsadásán túl különböző tervezői segédletekkel támogatják. Emellett rendszeresen szerveznek előadásokat - a raktáráruházban egy nagy- és egy kiselőadó is található - különböző termékkörről. Dunaújvárosban és környékén - visszautalva a már emlegetett szakmai háttérre - számos olyan jellegű vállalkozás működik, amelyek tevékenységét segítheti új termékek, megoldások megismerése.

A kezdő és a technológiaintenzív vállalkozások megerősödéséhez segítséget nyújtó, a volt szovjet laktanya egyik épületében kialakítandó inkubátorház kívülről már véglegeshez közeli képét mutatja. A tipikus laktanyaépület: egymással szemben félemeletenként eltolt, középen széles lépcsőházzal kapcsolódó, hosszú folyosós szintek. Az épület kívülről már csak tömbszerűségében hasonlít az eredetire. Kész a külső vakolat, újak a nyílászárók, kész a tető. A munkások bent dolgoznak. Van mit. Fel kellett szedni az aljzatot is, hiszen azt már nem bírta volna ki a födém, hogy egy újabb réteget kapjon. A beköltözőket áprilisban már szépen kialakított irodák, műhelyek várják majd. Az alagsorban, földszinten és az első emeleten lévő helyiségeknek külső bejáratuk is lesz, így nem kell a lépcsőházat, folyosót használni a bejáráshoz, szállításhoz. A legfelső szintek az első ütemben nem készülnek el, arra már nem volt elegendő a rendelkezésre álló pénz, tudtuk meg Illéssy Istvántól, az Innopark Kht. ügyvezetőjétől. Így is kétezer négyzetméternyi hasznos területtel bír majd az épület. Harminc műhelyt és feleennyi irodát alakítanak ki. A szerződés szerint március végére elkészülő beruházás 211 millió forintba kerül, ebből 100 milliót a Széchenyi Terv, 17 millió 250 ezret a megyei, 10 milliót a regionális területfejlesztési tanács pályázatán nyertek.

Nemrégiben történt meg a döntés a bérleti díjakról, kedvezményrendszerről. Az első évben harminc, a másodikban húsz, a harmadikban tíz százalék kedvezményt kap a kezdő (három évnél nem idősebb), illetve technológiaintenzív (utóbbi nem standardizálható, tehát bizottság dönt róla) vállalkozás a beköltözést követően. A negyedik évben már nincs kedvezmény, ezt követően pedig már hasonló ütemben növekvő büntető pótlékok lépnek életbe. Azok a vállalkozások, amelyek március vége előtt kötnek bérleti szerződést, további kedvezményben részesülnek. Az első évben számukra negyven százalék a kedvezmény a következőben 26, majd 13. Mód van arra is, hogy az előbbi kategóriába nem tartozó vállalkozások telepedjenek le az inkubátorházban - a kedvezmények nélkül is kedvező bérleti díj, illetve a jelenlévő vevőkör reményében -, ők a normál bérleti díjat fizetik, azonban számolniuk kell azzal, hogy addig maradhatnak (a felmondási időt is figyelembe véve), amíg kedvezményezett bérlőnek nincs szüksége a helyükre. A kibérelhető irodákra, műhelyekre már most lehet jelentkezni, egyharmad részükre már van jelentkező. Illéssy István reményei szerint januárra a helyiségek fele már elkel. Fontos ugyanis, hogy az inkubátorház megfelelő üzleti startot vegyen: a működést már a befolyó bérleti díjakból kell fedezniük.

K. K.

Reprezentatív külsőségek közepette felavatta ma dunaújvárosi gyárát a Triumph, a szalag átvágásában segédkezett Stumpf István kancelláriaminiszter. A 2,7 milliárd forintos beruházással épült üzem logisztikai, technológiai, fejlesztési bázisa lesz a régióban történő terjeszkedésnek, a cég első teljes munkafolyamatot végző nem németországi gyára. Jelentős könnyűipari üzemmel gyarapodott ma Dunaújváros: megnyílt a Triumph International helyi gyára. Az avató ünnepségen jelen volt a ma is családi tulajdonban lévő jelentős nemzetközi vállalkozás egyik tulajdonosa - 1886-ban hozott létre Johann Gottfried Spiesshofer és Michael Braun egy fűzőgyártó manufaktúrát, a mai világcég ősét -, az egyik alapító leszármazottja: Braun úr kifejtette, hogy nem a kapacitáshiány, a régió adta pillanatnyi előnyök kihasználása érdekében hozták létre a dunaújvárosi gyárat. Jövőbe mutató céljaik vannak: vállalkozásuk belső dinamikája, a nemzetközi jelenlét erősítésének igénye, a globalizáció hatásai miatt vált sürgetővé, hogy a térségben saját termelőüzemet építsenek a meglévő partnereik bérmunkát végző üzemei mellé. A legmodernebb technikával felszerelt gyár az első Németországon kívül, amely a teljes gyártási folyamatot - az alapanyag beérkezésétől a késztermékig, csomagolásig - elvégzi, emellett a németországi technológiai központ egy részét is ide költöztetik: a fejlesztések, a vezetői funkciók és a képzés egy része is ide vándorol. A dunaújvárosi gyár a régióban a cég logisztikai és fejlesztési központjaként is funkcionál. Az első tapasztalatok az üzem működésével kapcsolatban reményt adnak arra - tette hozzá a társtulajdonos -, hogy elvárásaik igazolódnak. A beruházás megvalósulásában fontos szerepet játszott - a sajtóanyagban kiadott közlemény szerint is - az, hogy Dunaújvárosban a ruházati iparnak nem kis hagyományai vannak. Emellett a városban működő ilyen jellegű képzés biztosítja a megfelelő szaktudású dolgozók utánpótlását. Hogy ez még inkább így legyen: Braun úr egy 250 ezer forintról szóló csekket adott át a megnyitón Pallosné Sobor Angélának, a Lorántffy Zsuzsanna Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatójának, a szintén ajándékba adott varrógépeket, alapanyagokat pedig csak jelképesen jelenítették meg a ceremónián.

A Triumph résztulajdonosa kifejtette, hogy a város elhelyezkedése, közlekedési környezete, valamint az önkormányzattal való problémamentes együttműködés Dunaújváros mellett szóltak, hogy az ipari park infrastruktúrája is. A megnyitón jelenlévő, a szalag ünnepélyes átvágásában segédkező Stumpf István kancelláriaminiszter köszönetet mondott azért, hogy a Triumph International Magyarországot választotta közép- és kelet-európai országokban történő terjeszkedésének központjául. Megfogalmazta, hogy ez elismerés a magyar gazdaságnak, a hazai demokráciának, politikai stabilitásnak is. Örömét fejezte ki, hogy a Széchenyi Terv keretében 100 millió forinttal támogathatták a beruházást. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szerdai kormányülés után fogják bejelenteni: indul a Széchenyi Pluszként ismert 200 milliárdos program, amely szövetséget ajánl a kormány és a gazdaság szereplői között, és továbbra is növekedési pályán tartja Magyarországot. Dunaújváros polgármestere, dr. Kálmán András beszédében felhívta rá a figyelmet, hogy az ipari park mindinkább betölti azt a szerepet, amelyet alapításakor szántak a területnek: környezetkímélő technológiák megtelepítése. Ebben a folyamatban kiemelt jelentőségű, hogy egy ilyen elismert világcég választotta fontos gyára helyszínéül az ipari parkot. A beszédeket, majd a szalagátvágást követően rövid gyárlátogatáson ismerkedett a kancelláriaminiszter az új létesítménnyel, mely a termelés teljes felfutását követően kétszáz varrónőt foglalkoztat majd, a további termelési és vezetői munkahelyek beszámításával pedig mintegy háromszázhetven lesz a ma megnyílt üzem dolgozóinak száma. A látogatók érdeklődő tekintetének kereszttüzében is dolgozó varrónők hamarosan magukra hagyták gépeiket. A Triumph jövő tavaszi-nyári kollekcióját felvonultató, a cég világszínvonalát mindenben tükröző divatbemutatót - házigazdája Piros Ildikó volt - ők is végignézték, majd, miközben a meghívottak számára a kulináris élvezetek következtek, egy közeli teremben szűkebb körű ünnepségen, és állófogadáson vettek részt.

K. K.

Nyáron indul az átépítése a volt szovjet laktanya nagy legénységi épületének az inkubátorház számára. Napokban adják át az északi iparterület újabb infrastrukturális beruházásait. Ma tartották az Innopark Kht. taggyűlését. Összegezve: intenzivitás, innováció. Ma fogadta el az Innopark Kht. taggyűlése a tavalyi évről szóló beszámolót - tudtuk meg a társaság ügyvezetőjétől, Illéssy Istvántól. A szöveges visszatekintés szerint hat működő beruházás valósult meg az északi iparterületen, három telken pedig a közeljövőben indul, vagy már megindult a fejlesztés. A tavalyi év fontos tevékenysége volt a területen zajló közműépítés, mely részben áthúzódott idénre is. A 165 millió forintos beruházáshoz 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az ipari park. Így újabb területeket tárt fel az elkészült út, a közvilágítás, a víz-, csatorna-, gázhálózat: újabb telkek várnak értékesítésre.

A laktanya területén előrelépést jelentett az előző évben, hogy az önkormányzat a bérlők jelentős része számára eladta a bérleményeket. Kiemelendő még 2001-es év feladatai közül az a munkaügyi kutatás, amelyet június 6-án színvonalas konferenciával zártak a kht. rendezésében. Az országban jelenleg 146 ipari park létezik, bár különböző hatékonysággal működnek, az éles konkurenciaharcban mind nagyobb szerep jut a marketingtevékenységnek. A tavalyi év gazdálkodásának mérlegfőösszege 306 millió forint, a mérleg szerinti eredmény 220 ezer forint. Fontosabb ennél, hogy a december végi adatok szerint - a Gazdasági Minisztériumnak küldött jelentés alapján - már több mint ezren dolgoznak az ipari park területén működő vállalkozásoknál, a megvalósult beruházások értéke 3,8 milliárd forint, az ott működő cégek árbevétele meghaladja az évi 5 milliárd forintot. Ha a Triumph felfutását hozzászámoljuk, valamint az új cégek indulását - mind a három helyi vállalkozás, mind építészeti jellegű, acélt felhasználó: a V. A. Tech Kft. épületgépészettel, szerkezetgyártással, a H. R. Profix Kft. épületelemek előállításával, az Unifer Kft. vasszerkezetek készítésével foglalkozik - az összesített forgalmi adatok további nem kis növekedése várható. Az inkubátor házzal kapcsolatos pályázatok végül eredményre vezettek: három pályázaton 127 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a közhasznú társaság, két szerződést már megkötöttek, a harmadikra is hamarosan sor kerül. A közbeszerzési eljárást kiírták - hamarosan megjelenik -, a tenderhez szükséges tervek elkészültek. A laktanya nagy legénységi épületének átalakításával, statikai megerősítésével 35-40 műhelyt alakítanak ki, melyek 50-70 négyzetméteresek, természetesen mód van egyszerre két helyiség bérlésére is. Emellett húsz iroda is várja majd a vállalkozásokat. A házban kiszolgáló egységek is létesülnek: öltözők, étkező, konferenciaterem, oktatóterem. A kivitelezési szerződés megkötését követően indulhat a munka, még a nyár folyamán. Hamarosan indul a "betelepítési program" is, a tervek szerint, mire jövőre megnyílik a ház, már a felét a helyiségeknek ki akarják adni. A tapasztalatok szerint a hasonló létesítményeknél két-három év alatt érik el a kilencven százalékos feltöltöttséget.

A támogatásból létesült, kht.-formában működtetett épület a felfutás után önfenntartó lesz úgy is, hogy kedvezményeket nyújt a betelepült vállalkozások számára. A szabályzat most készül, az elképzelés szerint három évig kedvezményes bérleti díjjal működhetne a vállalkozás az inkubátorházban: az első évben a bérleti díj 30, a másodikban 20, a harmadikban 10 százalékát engedik el. A létesítmény közös tulajdonban lesz, az önkormányzattal a tulajdoni hányadokat rögzítő szerződés születik majd. Ennek alapján bérleti díjhoz jut majd az önkormányzat, a szerződésben a kht. azt szeretné rögzíteni, hogy a felfutást követően. Az épületbe költözik majd az Innopark irodája is, tanácsadói tevékenységükön - például pályázati tanácsadás, kockázati tőkelehetőségek figyelése - túl várhatóan több betelepülő, irodai szolgáltatásokat biztosító cég is segítheti majd az ott működő vállalkozások sikerességét. Ahogy a fejlett informatikai háttér is ezt a célt szolgálja. Az Innopark taggyűlése korábban a meglévő célok megtartása, az eredmények elismerése mellett irányként jelölte ki, hogy több innováció felé orientálódó vállalkozást kell letelepíteni a területen. Az inkubátorházba is elsősorban technológiai intenzív vállalkozásokat várnak. Az innováció élénkítését szolgálja az önkormányzat ifjúsági bizottsága és az Innopark Kht. által közösen, fiatalok számára kiírt pályázat is, melynek címe: "Dunaújváros, ahol élni szeretnék - a második félévszázad". Olyan írásokat várnak, amelyek újszerűen, kreatívan képzelik el a város következő ötven évét. Az elkészült pályamunkák feladata az is, hogy muníciót szolgáltassanak a profi szakemberek számára a készülő kistérségi innovációs stratégiához, valamint a vele egyeztetve készülő regionálishoz. Utóbbit a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. készíti Phare pénzeket is felhasználva.

K. K.